A 2015-ös törökországi választásokról.

Nyakunkon vannak a választások itt, Törökországban.

Így pár dolgot összegyűjtöttem róla. Lehetőség szerint továbbra is fenntartva a politikai semlegességet.

A török parlament Ankarában található. Ez mondjuk nem meglepő, hiszen Ankara Törökország fővárosa. Inkább ez utóbbi szokott a meglepő lenni, hiszen Isztambul az ország szíve. De ahogy az emberi testnél is sokáig azt hitték, hogy a szív a fontos és az agy nem jó semmire, valahogy hasonló van a törököknél is.

Jelenleg a parlamentbe 550 képviselő kerülhet be. Ez a szám eléggé ingadozott az elmúlt évtizedekben. Néha 610-en is voltak, míg máskor 399-en. 2007-ben ezt fixálták 550-ben. De előtte is többször volt már 550. A fixálás pedig nem jelenti azt, hogy ne lehetne ezen változtatni valamikor a jövőben. Úgy tűnik, hogy ez az 550 egy ideális szám.

Ez a szám természetesen a lakosság alapján áll össze. A népesebb területek több képviselőt küldhetnek. Isztambultól pl. 85 képviselő kerülhet majd be a parlamentbe.

Isztambul egyébként 3 részre van osztva, és összesen 8 millióan szavazhatnak.

Ahhoz, hogy egy párt egyáltalán indulhasson, ahhoz minden körzetben kell jelöltett indítania, azaz 550 emberre van szüksége. Ami azt jelenti, hogy a kicsi pártok kénytelenek a teljes rokonságukat listára állítani, ha egyáltalán indulni akarnak.

Pártokban pedig nincs hiány. Idén 20 (húsz!) párt fog a választásokon indulni. Ha jól számoltam összesen 32 párt van az országban (azaz 12 pártnál nem sikerült a sógorékat rábeszélni).

Mindez azért érdekes, mert a parlamentbe jutás küszöbe roppant magas: 10%. Ez a világon a legmagasabb küszöb. És nemhogy a kicsi pártoknak, de még a közepeseknek sincs esélyük bejutni. 2002-ben pl. csak 2 párt volt a parlamentben (plusz a függetlenek). Ha ilyen sok párt van, a szavazatok megosztanak. És matematikailag még az is előfordulhat, hogy csak 1 párt lépi át a küszöböt, és az is csak mondjuk 10,5%-al, mégis ő lesz a tejhatalmú kormányzópárt.

A legutóbbi választáson, 2011-ben kb. 3 millió szavazat ment azokra a pártokra, amelyek nem jutott be. Ha mindezt egyetlen pártra tették volna, akkor az kb. 7%-ot jelentett volna neki. Így viszont a legtöbb szavazatot kapott be nem jutott párt is csak 1,27%-t tudott összeszedni.

Így 2015-ben is, mint minden minden választásnál a legnagyobb kérdés, hány extra párt tud bejutni a parlamentbe és ők milyen százalékokkal, mert az alapjaiban kavarja meg, ki mennyi széket kap.

Pl. a 2011-es választásoknál hiába kapott a kormánypárt 3%-al több szavazatot, mint 2007-ben. Közben elvesztett 14 helyet (2,5%).

Mindebből az látszik logikusnak, hogy érdemes lenne a pártoknak összefogni, legalább a kicsiknek, de az ilyen a legritkább esetben történik a törököknél. Az elemzők azt mondják, hogy régebben azért nem történtek lényeges változások, mert a parlamentbe bejutott pártok mindig csak vitatkoztak.

A történelem pedig azt mondja, hogy a legnagyobb változások általában akkor történnek, ha egy párt huzamosabb ideig van hatalmon. Mert akkor tud hosszabb távon gondolkodni.

Képviselők száma megyékre lebontva - forrás: Wikipédia
Képviselők száma megyékre lebontva – forrás: Wikipédia

Közben nálunk az óvodában is volt egy választás. Mivel az egész légkört a választások lengik és még a csapból is az folyik (pontosabban, amikor nincs víz, áram, stb… akkor mindenkinek a választások jutnak az eszébe), így nem egy rossz ötlet, hogy a gyerekek is megismerik egy kicsit, mi is az, hogyan működik, stb… Úgyhogy volt szavazás. 🙂 Az új elnök pedig nem más, mint Villám McQueen!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)
A 2015-ös törökországi választásokról., 10.0 out of 10 based on 3 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .