Anatóliai időviharban – 2. rész – Çatalhöyük

-Tehát visszamentünk az időben. – próbálta Zoli összefoglalni a tényeket, bármennyire is furcsák is legyenek azok.
-Amíg nincs jobb ötletünk, fogadjuk el ténynek.
-Nos oké…tényleg, mint valami hülye sci-fiben…
-Hát igen… el se hinném..
-Én most sem hiszem el… szóval visszamentünk.. mennyit is?
-Legalább 7500 évet.. De lehet akár 10.000 is… bár az nem valószínű. Itt előttünk, Çatalhöyük-ben a házak derékszögűek. Ez azt jelenti, hogy valahol i.e. 6000 környékén lehetünk.
-Tehát nem a múlt hét szerdáján vagyunk… kár, mert azokra a lottó számokra még emlékszem. Az előttiekre már nem. De tudod, azért van ebben valami jó is!
-Mégis mi lehetne jó ebben?
-Mégsem egy Dan Brown regényben vagyunk! Ki nem bírnám, ha mindenféle rejtvényeket kellene megfejtenünk.
-Aha! Mert most viszont tutira tudjuk a megoldást!
-Nem… de figyelj! Ugye voltak azok a villámok!
-Igen.. és?
-Nem láttad véletlenül azt a filmet, tudod… az volt a címe, hogy Vissza a jövőbe! Abban is villámok kellettek az időutazáshoz.
-Ó, az apám kedvence! De ugye arra is emlékszel, hogy ott 88 mérfölddel kellett menni. Ehhez végül még egy vonatot is bedobtak a szakadékba!. És nekik legalább volt egy vonatuk! Nekünk még ahhoz is évezredeket kellene várunk.. Nem tudom, te mennyire vagy türelmes…
-No jó! De te viszont történész vagy! Testközelben figyelheted meg, hogyan mentek a dolgok.
-Esetleg egy nyílvesszőt is testközelből figyelhetek majd meg…
-Nos igen.. sajnos ez is előfordulhat… De figyelj! Viszont biztosan nem üt minket egy autó! 7000 évig biztosan nem! Meg tiszta itt a levegő! Vannak pillangók, meg mindenféle repkedő büdös bogarak. Azért ez is jó! Nem?
-Meg párducok és oroszlánok is…
-Nem azt mondtad, hogy azok több ezer éve kihaltak?
-De mi pontosan abban a több ezer évvel korábbi időben vagyunk! Na gyere, keressünk egy jobb megfigyelő pontot, ahol jobban ráláthatunk a városra!

***

-Tehát ez a város…elég érdekesen néz ki… Vajon lehet ott sört kapni? – tért a lényegre Zoltán mindjárt az elején.
-Nos… lássuk akkor sorban. Çatalhöyük-öt városnak hívjuk, de csak azért mert nagy, és emberek laknak benne. Úgy gondoljuk, hogy a fénykorában akár 5000 ember is lakhatott benne. Ez persze mai szemmel nézve nem sok. Isztambulban utcában többen élnek. Ekkoriban olyan 10 millióan élhettek az egész Földön! Gondolj bele! Pontosabban nem akkor, hanem éppen most…mert ugye mi is most az akkoriban vagyunk. Tudod, éppen véget ért a Jégkorszak, így mondhatjuk, hogy beköszöntött az aranykor. A népesség elkezdett növekedni, amivel egyre inkább előtérbe került a földművelés, és..
-Várjál, akkor mi most a Jégkorszak után vagyunk?
-Aha. Tök jó, ugye?! A világ éppen most változik olyanra, mint ami mi majd megismerünk…olyan 7-8000 év múlva: Ma még száraz lábbal tudnál átmenni Franciaországból Angliába, mert a Csatorna majd csak mostanában alakul ki. Sőt! A Boszporusz is az „építés alatt” szakaszban van. A Szahara pedig még füves szavanna… El sem hiszem, mennyire mást most minden… De a dolog ennél sokkal érdekesebb! Azt mondtam, hogy a PPNB-ben vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a kerámia előtti korban vagyunk. Még nincsenek agyag edények!
-Vagyis nincs miben tárolni az olyan dolgokat, mint a sör?
-Fából meg bőrből is lehet olyat készíteni, ami megtartja a folyadékot. De nem tudom, ez mennyire tesz jót a sörnek.. A legrégebbi sör, amit ismerünk, ie. 7000 körül készült. Mégpedig nem is olyan messze, a Nílus völgyében.
-Az időben sincs olyan messze, meg távban sem.. Gondolod, el tudnánk odáig gyalogolni?
-Egy sör miatt? Nem mintha nem innék én is egy korsóval..de azért ebben a korban ekkora távolságot megtenni nem egyszerű. Nekünk különben is máshol van a célunk. Ha jól tippelünk, és a Jel miatt kerültünk ide, akkor a Jellel valahogy vissza is lehet jutni. De ehhez el kellene jutni előbb Isztambulba. Viszont még ha el is mennénk Egyiptomba, mert miért is ne? Bár még egyetlen piramist sem építettek még fel. De akkor sem tudunk fizetni.
-Na de időutazók vagyunk. Ismerjük a jövőt, okosabbak vagyunk, meg csak van valamink, ami értékes lehet!
-Talán a cipődet nekik adhatnád. Aztán jöhetsz mezítláb. A mobilodnak már nem biztos, hogy örülnének. Meg talán te sem válnál meg tőle szívesen. Jut eszembe, csinálj már néhány képet Çatalhöyük-ről, mielőtt még lemerülne! A jövőt pedig nem ismerjük. Legalábbis azt a részét biztosan nem, ami őket érinti. Nem hiszem, hogy kíváncsiak lennének, mi lesz 8000 év múlva.. Az pedig, hogy okosabbak vagyunk náluk…hát.. igen, tudunk autót vezetni, deriválni, és még sok mindent.
-Én tudok gitározni!
-Nagyon jó! De mire megyünk vele itt? Tudsz lisztet készíteni? Földet művelni. Vagy esetleg egy párducot el tudsz kergetni?
-Hát…nem igazán…
-Figyelj! A filmekben az időutazás tök kafa dolog. De a valóság nem úgy működnek, mint a sci-fi filmekben és könyvekben. Nem olyan, hogy bemegyünk a városba, hogy Helló, időutazók vagyunk. Az emberek azt fogják hinni, hogy bolondok vagyunk, vagy az ördög küldött minket. Ezért simán ledobhatnak egy szikláról. Mi itt csak egyszerű emberek vagyunk. Nem mehetünk be csak úgy egy királyhoz. Ráadásul nem ismered a történelmi etikettet meg a nyelvet sem. Egy rossz mozdulat, egy rossz szó, egy rossz nézés, és este már az oroszlánok lakmároznak belőlünk.
-Ez nem hangzik valami jól..
-Nem..De a jó hír, hogy itt, Çatalhöyük-ben úgy tudjuk, nincsenek királyok. Azért is mondtam, hogy ez nem úgy város, ahogy arra a mi időnkben gondoltak. Ez csak egy halom ház, amit egymás mellé építettek. Az ismert egységek, mint palota, hivatalok, bankok, templom, meg amik a hierarchiát jellemeznék, azok még nem jelentek meg. Nézd! Még városfal sincsen! Minden ház egyforma. Mindegyik csak otthon.
-Akkor kocsma sincs? Vagy bármi, ahol enni-inni lehet?
-Nincs. Ha enni akarunk, akkor vagy bekéredzkedünk valakihez, vagy nekünk kell megoldanunk valahogy.
-Ez nem tűnik egyszerűnek… Gyere, szedjünk egy kis búzát, hátha megérett. Ezzel nem fogunk jóllakni, de talán segít gondolkodni.

***

-Oké – elmélkedett „teli hassal” később Zoltán – mondjuk tételezzük fel, hogy tényleg egy hülye sci-fi-ben vagyunk. Az végül is jó, mert azt jelenti, hogy okkal vagyunk itt és nem máshol. Valahol itt lesz a megoldás is. Másrészről a filmekben a főhősök nem szoktak meghalni.
-Másik lehetőség, hogy ez tényleg a valóság, és itt ragadtunk. Akkor viszont meg kell tanulnunk szántani, kecskét fejni, meg ilyenek.
-Ezt egyenlőre tartsuk meg B tervnek… Arra gondoltam, hogyha már egy idióta sci-fi-be sikerült keverednünk, talán úgy is kellene viselkedni. Lehet, hogy beválik.
-Mire gondolsz?
-Mondtad, hogy az nem fog beválni, ha simán bemegyünk a városba, és időutazóknak adjuk ki magunkat. Az emberek általában elég gyanakvóak az idegenekkel szemben. Nem tudom, hogy öltöztek 10.000 éve, vagyis…most, de biztos nem úgy, mint mi. Úgyhogy ez a barátkozós dolog nem biztos, hogy működne.
-Hát igen..jócskán kilógunk a sorból… Még a nyelvüket sem tudjuk beszélni.
-Jaja.. bár kiadhatnánk magunkat messziről jött utazóknak. De még akkor is lehet, hogy megfőznek minket.. csak a változatos étrend kedvéért. Inkább arra gondoltam, hogy a hiedelmükre kellene rádolgozni. A filmekben ez be szokott válni.
-És hogyan?
-Egyenlőre nem tudom…Legjobb fegyverünk a mobil telefonom. Lehet vele mondjuk villogni. Azért az elég ijesztő tud lenni.
-Csak míg le nem merül..
-Ez igaz. De figyú! Én villamos-mérnők vagyok. Egyszer otthon csináltunk krumpliból akkumulátor a telefonnak!
-Azt azért ugye tudod, hogy a krumplit Kolumbusz hozta be Európába 1500 környékén? Időszámítás után! Mi attól még elég messze vagyunk…
-Jó lesz helyette a citrom is! Talán még jobb is!
-Ilyenkor még citrom sincs Anatóliában. Az is csak néhány száz évvel Kolumbusz előtt érkezett.
-Mindegy! Valami nedves gyümölcs csak van…pl. szőlő! Szőlőnek lennie kell! Minden mitológiában arról írnak, hogy borozgatnak. Tehát szőlőt találhatunk. Abba pedig beledugunk egy réz, meg egy cink darabot, és máris termelődik az áram!
-Oké… akkor még egyszer… Valahol i.e. 6-7000 környékén vagyunk. A kőkorszakban. Nincsenek fémek! A rezet is majd bő 1000 év múlva kezdik el használni, a többit meg csak utána. Az aranyra úgy 2-3000 évet kell várni, míg a vasra már 6000-t. Úgyhogy valami jobbat kell kitalálnod.
-Jó-jó… ezt még mindig nem szoktam meg.. Akkor mi az, ami van?
-Hát…kecske, párduc, háziasított kutya, agyag meg búza. De az égetett agyagot sem ismerik. Van helyette sok-sok obszidiánt.
-No jó! Akkor van egy másik ötletem! Nem volt még sok időm Isztambulban, de egy érdekes dolgot vettem ott észre: minden bank mellett van egy harisnyabolt.
-Ez most hogy jön ide?
-Na de nem fura? Ha pénzt akarsz felvenni, de nincs nálad a kártyád, nem kell pánikba esni. Csak bemész a mellette lévő harisnya boltba és veszel egy harisnyát. Majd a fejedre húzod, és már mehetsz is be vele a bankba!
-Zoltán – Kiraz próbált türelmes lenni, de azért forgatta a szemét. – A logikád több helyen is hibázik! Ha nincs pénzed, hogy veszel harisnyát? Másodszor, Törökországban nem kell kártya, hogy pénzt vegyél fel. Elég a személyi, vagy a mobilod.. meg ott a biztonsági őr a pisztollyal…
-De érted, hogy gondolom?
-Persze. De attól még ez egy elég béna ötlet.. Ráadásul mihez kezdünk vele??
-Véletlenül bementem az egyik harisnyaboltba…és vettem harisnyát..hátha mégis szükségem lesz rá. Bár nem gondoltam, hogy erre, de most mégiscsak jó lesz.
-Arra gondolsz, hogy a fejedre húzód, és azzal illesztgeted az kőkorszaki embereket?
-Nemcsak, hogy húzom, hanem húzzuk! Tudod, éppen akció volt, így mindjárt kettőt kaptam. – mondta Zoltán, majd előhúzta a zsebéből a szerzeményét.
-De Zoltán! Ez rózsaszín, piros szívecskékkel! Ebből akarsz szörnyet gyártani??
-Mondtam, hogy akciós volt…
-Az a szerencséd, hogy nincs nálam kötél.. Most azonnal megkötöznélek, és odaadnálak a helyieknek. Megtanítanám őket kebabot sütni! Na de nem, és nem! Én nem fogok rózsaszín harisnyával a fejemen rohangálni az őskorban… Meg különben is! Ennek még mindig semmi értelme. Mire megyünk azzal, ha a frászt hozzuk a világ első városára?
-Azt még nem tudom… De figyelj! Ez az egész dolog nincs rendben. Nem tudom, hogy megy az időutazás…senki se tudja, hiszen a mi időnkben senki se találta még fel…De biztosan nem olyan, mint ahogy a filmekben van. Hiszen a Föld forog, kering a Nap körül, haladunk a galaxisunkban is, stb… Hacsak egyetlen egy másodpercet is odébb megyünk az időben, akkor a világűrben kötnénk ki. Hiszen a Föld szépen odébb megy. Meglehetősen gyorsan. Legjobb esetben is a föld alatt, vagy a levegőben találnánk magunkat. De tételezzük fel, hogy van egy szuperszámítógép, ami pontosan tudja számolni, hol lesz vagy volt a bolygó egy bizonyos időben. Még ebben az esetben is nekünk Isztambulban kellene lennünk most, ott a romok között. E helyett itt vagyunk, mennyire is?
– Olyan 500 km-e..
-Tehát 500 km-e vagyunk a kiindulási pontunktól. Nemcsak időben, de térben is eltértünk. Vagyis…
-Vagyis?
-Vagyis oka kell lennie, hogy itt vagyunk. És ezzel visszatértünk a kiindulási elméletemhez, hogy egy hülye sci-fi-ben vagyunk. A megoldás pedig ott lesz a városban!
-Jaj, hagyd már abba ezt a hülye sci-fi-zést! A valóságban vagyunk, bármi is történt! Ahol ha bemész ordítozva a városba, akkor egyszerűen lenyilaznak. Esetleg mindjárt fel is áldoznak… Talán pont ezzel fogsz megalapítani egy rózsaszín istenes vallást…
-Van jobb ötleted?
-Nincs, de attól még… Na mindegy… Azt javaslom, hogy este nézzünk körbe a városban.
-Miért este?
-Mert akkor mindenki alszik. Nézd! Nincs városfal. Tehát alapjában nem tartanak támadástól. Lehet, hogy senki sem őrködik. De ha mégis, akkor talán ki tudjuk játszani. Legrosszabb esetben meg még mindig felhúzhatod a rózsaszín harisnyádat… De figyelj, lehet, hogy nem is mondasz hülyeséget a sci-fi filmeddel. Ha tényleg így van, vagy valami hasonló, akkor jó ha tudsz néhány dolgot. Ez itt Anatólia. És a mitológiák szerint a földet átjárja a mágia. Nappal összegyűjti, este pedig kisugározza. Ettől pedig az éjjelek varázslatosak. Ekkor bármi megtörténhet. A romantikus találkozások, légyottok, szerelmek, intrikák mind-mind este zajlanak… Ha egy török lánynak udvarolsz majd egyszer, nem nekem persze, apám megnyúzna érte…szóval ha udvarolni akarsz, akkor ilyeneket kell mondanod: hajad mint az éjszaka, szemed mint a csillagok, stb..
-Hú! Ez nagyon jó! Van egy papírod, amire leírhatnám?
-A papír is egy olyan dolog, amivel még várnod kell pár ezer évet..
-Mindig ezek az ezer évek… és a helyiek mire írnak?
-Nem tudnak írni. Az írást sem találták még fel! De ha találsz egy kecskét, és megnyúzod, majd kiszárítod a bőrét, akkor arra már írhatsz..talán tudunk valami tinta-félét csinálni… A húsából pedig akár meg is vacsorázhatunk..
-De én nem értek a kecskékhez…
-Akkor se vacsora, se szerelmes jegyzetek…Szívás mindkettőnknek..

***

-Figyelj? Itt mikor esteledik? – kérdeze Zoltán, miközben az estére vártak
-Nem tudom… Szerintem olyan 8-9 között… No nem mintha azt tudnánk, hogy most hány óra van…
-Hát de a mobilom!
-Az csak azt tudja, hogy mennyi lenne az idő, ha még Isztambulban lennénk..
-Ja tényleg…
-Figyelj! Itt is van ez a hétszög. Tudod, gondolkoztam valamin. – mondta Kiraz.
-És kitaláltál valamit?
-Talán…talán jutunk valamire..de remélem, legalább el tudunk indulni.. Szóval a hétszög nem volt jellemző a történelemben. De a hétágú csillag, a heptagram már legalább néha-néha előfordult. Például a hét napjai.. ők is heten vannak.
-Meg a törpék is Hófehérke mellett!
-Úgy bizony. Tehát a 7 annyira nem ritkaság. Csak éppen az ismert formákban nem jellemző. A tündékkel kapcsolatos mesékben is úgy-ahogy előfordul. A meséknek pedig lehetnek alapjai. Ebből indultam ki.
-Kezd érdekes lenni. Folytasd!
-No tehát. Egyes mesék szerint a tündék, vagy elfek, tudtak a világok között utazni. De tegyük fel, hogy nem a világok, hanem az időben tudtak utazni. A mesék szerint a tünde csillag is hétágú. De vannak olyan elméletek, hogy ez a csillag valójában egy heptagram iránytű. Ebből négy a megszokott: észak, kelet, dél, és nyugat irányt jelöli. A maradék viszont a másik irányt jelölik: előtte, benne és mögötte. Persze az, hogy észak, dél és a társai, az egy modern kori elnevezés. Régebben őket színekkel jelölték. Anatóliában az észak volt a fekete, a dél pedig a vörös. Ezért hívják az északi tengert feketének, a délit pedig vörösnek. Nyugat volt a fehér. Az ottani tengert törökül még mindig Fehér-tengernek hívják. Ti viszont már Mediterránnak, azaz középsőnek. Az ókori Európából nézve ő már ugye középső. A kelet pedig a sárga vagy a kék szokott lenni. Anatóliában nincs keleti tenger, de pl. Kínában ott van a Sárga-tenger. És pont keletre van. Ha ebből indulunk ki, akkor már csak az előtte-benne-utána irányok színeit kell megtalálni. Szerintem a zöld jelenti a mostani helyet, azaz az lesz a bent. Az előtte-utána pedig valami más lesz.. Ha ez az elmélet jó, akkor a színeket lehet keresni, és akkor az alapján talán tudjuk a gépet irányítani. Mind térben, mind időben. Mit gondolsz?
-Hmm… ez jónak tűnik. Nem találok benne logikai hibát. Leszámítva az elfeket…
-Hát.. van annyira jó, minthogy egy sci-fi-be csöppentünk…
-Naja. Még jobb is! Viszont erről eszembe jutott valami! Láttad a Csillagkapu filmet, sorozatot?
-Nem…
-Nos ott is kaput találnak, amin keresztül tudnak az űr egy távolabbi pontjára utazni..egy pillanat alatt. Ott hét szimbólum kellett az utazáshoz. Ebből hat adja meg a célállomás koordinátáit. De kell egy kiindulási pont, ahonnan lehet számolni. Ehhez kell a hetedig szimbólum. Márpedig ez hasonlít a te elméletedhez. Most már csak azt kell megtudni, hogy melyik működik. Az anatóliai csillagkapu, vagy a tünde térkapu?
-Másnéven arra kell rájönnünk, hogy egy hülye sci-fiben vagy egy nyamvadt mesében vagyunk… Pffff…. jó, hogy nem egy szappanoperába csöppentünk!
-Vagy egy Dan Brown regénybe!
-Na, azt nem élném túl!

***

-Na, most már tényleg sötét van – állapította meg Kiraz. – most már mehetünk..essünk túl rajta. Lássuk, mit találunk!
-Jó-jó, hogy sötét van…na de ennyire! Még sose jártam a városon kívül éjszaka…Ugye nincsenek itt vadállatok?
-Dehogy nincsenek! Már hányszor elmondtam! Pont azért lenne jó, ha nem maradnánk itt!
-Azért egy kis tüzet gyújthattunk volna.
-Zoltán! Eddig azt hittem, hogy csak a nap szívta ki az eszedet! De most látom, hogy a csillagok is csak ártanak neked… Hát miért akarunk mi éjszaka menni?? Azért, mert vicces dolog a sötétben orra bukni?
-Nem..nem…hanem hogy ne lássanak meg minket… meg beszéltél valami anatóliai mágiáról is, ami csak este működik..
-A mágiát hagyjuk, amíg nem lesz abból is valóság..! Bőven elég az időutazás! Szóval, hogy ne lássanak meg! Meg egyébként is.. Nem biztos, hogy tudnánk tüzet gyújtani..
-Ó, én olvastam róla! Csak két követ kell egymáshoz ütögetni! De vannak más módszerek is!
-És próbáltad is?
-Hát…nem igazán..
-Én tudom! Mert egyszer az iskolában kipróbáltunk. És roppant nehéz! Egyikünknek sem sikerült. Még a legerősebbnek sem. Meg a legokosabbnak sem. Pedig mi aztán rengeteg módszert kipróbáltunk. Egyszerűen mind elpuhultunk ott a XXI. században…
-Ez egyáltalán nem hangzik biztatóan…
-De nem ám! Úgyhogy menjünk inkább! És örüljünk, hogy ma telihold van! Különben még a lábunkat sem látnánk!

***

-Szóval ez a város! A világ első városa! – ámuldozott Zoltán.
-A világ legrégebbi ismert városa! Nem ugyan az.
-Jó nagy!
-Bizony! Eddig, mármint a mi időnkig, 120.000 m2-t találtak meg. Talán még nagyobb volt, vagy van 1-2 dolog, ami nem élte túl az évszázadokat.. Én már kétszer is jártam ott. Azaz itt… Azaz itt, de a mi időnkben..jaj! Kezdek belezavarodni. Szóval majd 6-8.000 év múlva el fogok ide jönni. Igaz, jócskán megváltozott a város..izé..meg fog változni, na. De..szóval… valamennyire emlékszem rá. Van itt egy olyan, amit akár központnak is lehetne nevezni. A mi időnkben ott egy üres hely van. Mintha oda nem akartak volna házat építeni. Nézzük meg, most mi van ott! Talán rájövünk az okára. És talán nekünk is segít valamit.

***

-Nem értem…itt kellene lennie… – suttogta halkan Kiraz.
-De hát itt van!
-Úgy értem, nem kellene itt lennie! Mármint nem egy háznak kellene itt lennie, hanem egy üres helynek.
-Biztos, hogy jó helyen vagyunk? Ezek a házak nekem teljesen egyformának tűnnek…
-Én se nagyon tudom megkülönböztetni őket… Tudod mit, menjünk egy kört!

***

-Oké, ugyan itt vagyunk. És mindenhol ugyan olyan házat láttunk. Szerencsére mindenhol alszanak! – mondta Zoltán.
-Akkor kizárásos alapon ennek a háznak a helyén lesz majd egy üres telek.. De persze ez akkor is fura..
-Nem ez lenne az első fura dolog a mai napon..Sőt! Ez eddig a legkevésbé fura..szerintem. Amúgy még az is lehet, hogy másik városban vagyunk. Nem?
-Hát…amilyen napunk volt, én is azt mondom, hogy akár az is lehet. Bár nem találtunk más városnak a nyomát..Ez persze nem jelent semmit. De szerintem jó helyen vagyunk. Az utcák olyanok, mint ahogy emlékszem rájuk. És biztos, hogy ez a ház nem létezik majd a jövőben!
-Pedig ugyan úgy néz ki, mint a többi..
-Talán valamiben mégiscsak más…
-Mint pl. az a kicsi hétszög ott az ajtó felett?
-Ne már! Tényleg egy hétszög van ott! Bőven a matematikai idők előtt! Ez nem lehet véletlen!
-Mint mondtam, benne vagyunk egy hü…
-Ha még egyszer kimondod, keresek egy kőbaltát, és azzal darabollak fel!
-Jóvan…jóvan! Nézzünk akkor meg, mi van odabent!
-Gyerünk!
-Hát itt tök sötét van!
-Igen… de ott arra, mintha lenne egy kis fény! Próbáljunk eljutni oda anélkül, hogy összetörnénk magunkat!
-Oké! Valamire ráléptem…
-Nem az én lábamra, így én annyira nem izgulok…
-Én viszont igen..! Vajon mire lehetett az?
-Hozd magaddal! Majd ott a fénynél megnézzük! Már csak pár lépés! És…kint is vagyunk!
-Ó! Ez egy udvar! Ez meg amit elhoztam… egy darab kő. Meg asszem elhoztam még valamit.. De ez is olyan, mint egy kő.
-Én pedig azt hiszem, hogy…megtaláltuk a gépet! Vagy egy másik gépet! – kiáltott fel Kiraz hangosan.
-Öööö…lehet, hogy ezt nem kellett volna…
-Mit?
-A kiáltást. Úgy tűnik, meghallottak minket!
-Ajaj…!
-Nagyon ajaj! Úgy hallom, jönnek! És ha jól látom, akkor nekik nem okozott gondot a tűzgyújtás. Valami fáklyaszerű is van náluk! Nincs sok időnk!
-Jó, de nem tudom, hogy kell a gépet használni!
-Eddig sem tudtuk! Keresd a jelet, és nyomd meg! Én addig dobálok köveket össze-vissza. Hátha elterelem őket!
-Nem látok semmit! Túl sötét van!
-Akkor csak nyomkod össze-vissza! Félig IT-s vagyok, ez a legtöbb gépnél beválik! Ha nem, még mindig bele lehet rúgni!
-Megvan a Jel! Megnyomtam, de nem történt semmi!
-Bele is rúgtál?
-Most már igen!
-Akkor most nyomd meg! Gyorsan! Mindjárt itt vannak! És ha elkapnak, megesznek minket!!
-Oké! Asszem…

Majd egy pukkanással meg néhány villámmal mindketten eltűntek.

*****

Folytatás

One Reply to “Anatóliai időviharban – 2. rész – Çatalhöyük”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük