Egyszer volt, hol nem volt…. volt egy nagy (egy igazán nagy) földrengés Isztambul közelében 1999-ben.
Aztán eltelt 20 év, és jött néhány kisebb. Legutóbb szeptember 24-én volt egy 4.5-ös erősségű. Majd pedig 26-án egy 5.7-es. Ezen a napon több 4-esnél nagyobb erősségű rengés is volt.
A rengés során 8 ember megsérült, és több házban is számottevő kár keletkezett. Köztünk 2 dzsámi is jelentősen megrongálódott. Egyikük minaretje eltört.
A rengés után a telefon teljesen lehalt, és még 24 óra elteltével is problémás volt. A kommunikációt csak az interneten lehetett tartani, azt is nagy nehézségek közepette.
1999. augusztus 17-én éjjel 3 óra 1 perckor Izmit mellett rengett a föld. A Richter-skála szerint a rengés 7,6-os erősségű volt. Ezzel pedig 214.000 lakóépület, 30.000 üzleti épület rongálódott meg (köztük 20.000 teljesen összeomlott). Az áldozatok száma pedig legalább 17.000 volt.
De valójában még ma se tudni, pontosan hány ember vesztette életét, mert az lakossági nyilvántartása pont annyira volt rossz állapotban, mint az épületek.
Ez volt az a földrengés, amiben a miskolci Spider mentőcsapat Mancs kutyája híres lett.
Azóta eltelt 20 év. Így -úgymond- volt idő, hogy a hibáktól tanulva a város jobban felkészüljön egy esetleges következő földrengésre.
A mostani esemény megmutatta, hogy sok helyen a kezdeti lelkesedés és figyelem igencsak lelankadt (ezt lehetne sorolni hosszan, de továbbra is szeretnénk a mindennapi politikából kimaradni).
Az 1999-es földrengés nagyon sok mindent megváltoztatott. Rengeteg szabály született, amelyek közül sok még ma is él.
Egyike, hogy a házakat nem lehet csak úgy építeni, ahogy sikerült. Kezdve a betonozással nagyon komolyan le lett szabályozva az építkezés. Pl. korábban mindenki úgy keverte a betont, ahogy a kedve tartotta (és ez szó szerint értendő…). Ma már viszont a betont készen keverve érkezik. És már az alapozásnál is igencsak bőségesen öntik. De a továbbiakban sem spórolnak vele. Ahogyan a vassal sem (nem csoda, hogy Isztambulban az iránytű használhatatlan..)
Ezen kívül olyanok is történtek, hogy a házba érkező gázvezetéken egy speciális érzékelős kapcsolót találunk. Földrengés esetén ez automatikusan elzárja a gázt, megelőzve, hogy a probléma még nagyobb legyen.
Cserébe olyan korlátozások is lettek. Így pl. nem lehet erkélyes házat építeni.
Az igazi változás, hogy maguk az emberek lettek sokkal felkészültebbek, éberek. Már az iskolában tanítják a gyerekeket, miként viselkedjenek a földrengés esetén. És ezt többször, váratlan alkalmakkor gyakorolják. E mellett van földrengés szimuláció is, ahol a valós helyzetet lehet kipróbálni.
Lássuk mi is, mit lehet tenni egy esetleges földrengés esetén!
A felkészülés 3 fázisból áll: megelőzés, a rengés, és a rengés után.
A megelőzés is 2 fázisból áll. Az egyik, hogy úgy építsük fel a házat és a környezetünket, hogy semmi ne tudjon a fejünkre esni. Jó esettben a plafon a helyén marad, mert tényleg jól megcsinálták. De ekkor még mindig a fejünkre eshet egy könyv, egy vázat, a szekrény tetején tárolt súlyzókészlet, vagy akár maga a szekrény is.
Igen, egy olyan rengés, ami a házakat döntögeti, a szekrényeket is fogja. Bármennyire is nem tűnik olyannak, ami fel tud dőlni. Így ezeket mindenképpen ajánlott a falhoz rögzíteni. Aztán persze ha már a fal is megy, akkor nem a szekrény fog igazán fájni. De azért olyankor is jó, ha a nagymama porcelán készlete/Lenin összes műve nem fog még a fejünkre borulni.
A megelőzés másik fázisa pedig az, hogyha futni kell, akkor tudjunk futni. Ne legyen a házunk labirintus és akadálypálya. Az ajtót könnyen el tudjuk érni. Az ajtó közelében legyenek a fontos dolgok (de ne úgy, hogy átessünk rajta). És legyen egy úgynevezett földrengés táskánk (erről bővebben később).
Ezen kívül vegyük figyelembe, hogy az ablak, tükör, üvegajtók mind-mind fokozott veszélyforrások. Ezektől jó minél távolabb lenni, az ágyat is tegyük távol tőlük. Érdemes függönnyel elválasztani.
Közben gondoljunk arra, hogyha elromlanak a dolgok, akkor azok igazán el tudnak romlani: víz, tűz, gáz. Ha egy fal éppen ránk akar dőlni, az se jó érzés. De ha mellé eltörik még a vízcső is, akkor bizony tényleg kint leszünk a komfortzónánkból. Így ezektől is legyünk távol (ezen okból nem ajánlott a fürdőszobába menekülni). És kérjük meg gyúlékony házi vegyszereinket, hogy ők pedig a tüzes helyektől maradjanak távol.
Gondoljunk arra is, hogy a rengés közben nem lesz időnk menekülni (nem is ajánlott), hanem inkább valahova be kell bújni. Egy jó erős fém vagy fa asztal sokkal biztonságosabb, mint egy műanyag. Ezen kívül jó, ha további fedezékek, menekülő zónák is vannak a lakásban. Ezeket ismerjük, gyakoroljuk, és még némi túlélő csomaggal is ellátjuk: víz, élelem, síp (bővebben ő is később).
Tehát mondjuk az asztal aljára pár dolgok felragasztani nem kerül semmibe. Ha szükség adódik, akkor nagyon nagy segítség lehet.
Gondoljuk végig, hova érdemes bebújni egy rengés esetén. Azt is nézzük, hogy honnan tudnak majd minket könnyebben (azaz rövidebb idő alatt) kiszedni.
Sajnos van egy olyan általános probléma, hogy ha valahonnan mi könnyen ki tudunk menni, akkor oda viszont a rabló tud könnyen bejönni. A bejárati ajtók rendszerint meg vannak erősítve. De az mégse jó ötlet, hogy nyitva hagyjuk, amikor otthon vagyunk.
Viszont a lakásban levő ajtók, ha nem szükséges, akkor legyenek nyitva. A rengés után eldeformálódhatnak, és akkor nehezebben jutunk ki a házból.
Ugyan így az ablakon lévő rácsok is úgy jók, ha azt mi könnyen ki tudjuk nyitni.
Ha reng a föld…
Ha bekövetkezett az, amit nem szeretnénk, sokat segít, ha a célszerű viselkedést sokat gyakoroltuk. Így az ösztönösen megy, nem pedig akkor kell gondolkozni.
A házból kimenni nem szabad a rengés alatt. Ha mégis így tennénk és nem vagyunk a kijárat közelébe, akkor felfele menni mindig célszerűbb, mint lefele (kevesebb dolog esik a fejünkre).
De inkább keressünk egy biztonságosnak tűnő helyet. Ilyen lehet az asztal alatt, az ágy mellett, az ajtónál, vagy a sarokban. Lehetőleg olyan keressünk, ahol nem tud ránk dőlni semmi. Vigyázzunk az üvegszilánkoktól, mint az ablak, tükör, stb…
A fürdőszoba kifejezetten veszélyes hely a sok vízcső, tükör stb.. miatt. Nála csak a konyha a veszélyesebb, ahol még a gázzal esetleg a tűzzel is meggyűlhet a bajunk.
Mást nem igazán lehet a rengés közepén tenni: földre, fedezékbe, fogódzkodni (F-F-F). És védjük a fejünket! Már egy vastagabb ruha is több a semminél. Majd fogjuk be a szájunkat, orrunkat, és csukjuk be a szemünket.
Majd ha a rengés elmúlt, vagy szünetelt, akkor gyorsan hagyjuk el az épületet. És menjünk olyan távol tőle, hogy ne dőlhessen ránk. És másik épület se. Különösen figyeljünk a villanyvezetékre, ami szintén a fejünkre eshet. És a fák is előszeretettel ledőlnek egy ilyen esemény után.
Ha pedig tenger van a közelben (Isztambul ilyen), akkor keressük valami magas helyet az esetleges szökőár ellen.
Ha nem tudunk kijutni, akkor kopogással tudjuk a figyelmet legjobban magunkra vonni. A kiabálás nagyon fárasztó, és rengeteg port nyelünk közben. Egy síp ilyenkor sokat segíthet.
A rengés után
Első, hogy valószínűleg lesz utórengés. Ha nem, akkor is még könnyen előfordulhat, hogy az épület megadja magát, és összedől. Így az épületbe lehetőleg ne menjünk vissza. Ha mégis szükség van rá, akkor ezt nagyon óvatosan tegyük.
Ilyenkor jöhet a víz-villany-gáz elzárása. Ebből a hármasból már ha kettő is találkozik, az is érdekes esemény. De a három együtt már tényleg nagyon látványos tud lenni. Kár, hogy az egyúttal nagyon fáj, és bele lehet halni.
Így ha ezt minél hamarabb el tudjuk zárni, az sokban csökkentheti a későbbi problémákat. Akár már az épületből menekülés közben is.
Továbbra is igaz, hogy maradjunk távol minden olyasmitől, ami ránk tud dőlni, a fejünkre tud esni.
A telefonhálózatból, ami maradt, azt hagyjuk meg a hatóságoknak. Ne telefonálgassunk. Egy „Minden oké” üzenet bőségesen elég. Ha bajban vagyunk, akkor persze próbáljunk segítséget kérni.
Ügyeljünk a szivárgásokra. És ha lehet, maradjunk távol tőlük. Ha tudjuk, akkor akadályozzuk meg.
Tűz esetén próbálkozhatunk az oltással, de legalább a lokálizásával. Ez nem lesz egyszerű, főleg ha elszakadt villanyvezetékek is vannak a közelben. Figyelmesen járjunk el, és inkább ne kockáztassunk.
Figyeljünk a veszélyes gázokra, füstökre.
Segítsünk azon, akin csak tudunk.
Hallgassunk rádiót, kövessük a hatóság irányításait.
Az állatok is megijedhetnek, megvadulhatnak. Ha tudjuk, nyugtassuk meg őket. Ha nem, akkor inkább maradjunk távol tőlük.
Az emberek is megvadulhatnak. Velük még inkább óvatosnak kell lennünk.
Próbáljuk a gyerekeket is megnyugtatni. Feléjük az a legnagyobb segítség, ha azt látják, mi nyugodtak vagyunk.
Túlélni az első 72 órát
A földrengés utáni 72 óra a legnehezebb időszak. Ez az, ami alatt rendeződik az ellátás, és beindul minden. Ha nem is áll vissza minden a régi kerékvágásba, de újra egy normálisnak mondható környezet lesz. Így leginkább ennek az első 72 órának a túlélésére érdemes felkészülni. Ebben pedig a legnagyobb segítségünk az lesz, ha előre elkészítünk egy úgynevezett földrengés hátizsákot.
Mint a neve is mutatja, ezt a hátunkon is tudjuk vinni. Tehát egyik legfontosabb szempont, hogy könnyen tudjunk vele mozogni. Tök jó ötlet sátrat, tartalék akkumulátorokat, vízvisszaforgató berendezést, napelemes töltőt előkészíteni. Csak mindezt majd cipelni is kell! Így inkább valami optimális méretet válasszunk, amivel akár könnyebb sérülés mellett is hosszabb távon tudunk gyalogolni.
Gondoljuk végig, mi az, amire 3 napon keresztül mindenképpen szükségünk lesz. Egy olyan alkalommal, amikor tényleg nem lesz semmi használható a közelben. Mintha kimennénk 3 napra az erdőbe.
De mivel a táskát nem tudjuk mindjárt a földrengés előtt összeállítani, így arra is gondoljunk, hogy a beletett dolgok (pl. étel) sokáig csak a sarokban fog állni.
Ebből adódóan a táskát érdemes 3-6 havonta ellenőrizni, frissíteni.
Ami mindenképpen legyen a táskában:
- Fejenként 2 liter víz minden napra. Azaz 3 napra 6 liter 1 főnek.
- Kalóriában magas, nem romló ételek (most lehet mindent, amitől a diétás doktor eltiltott!!). Ne legyen sós, meg olyan, amitől szomjasak leszünk! Konzerv, tészta, babapiskóta. Az se baj, ha vitaminban gazdag. Legjobbak a magok, mint a dió.
- Takaró. Könnyű, de meleg.
Ilyet lehet szerezni a repülőről - Esőkabát. Ismét jól összehajtható.
- Elsősegély doboz, vagy ahhoz hasonló felszerelés: körszer, ragtapasz.
- Elsősegély gyógyszer, mint fájdalomcsillapító, lázcsillapító, aszpirin.
- Egészségügyi adatlap: vércsoport, betegség, allergiák, gyógyszerek, stb..
- Napi szükséges gyógyszerek.
- Rádió a hírekhez, tartalék elem.
- Tartalék akkumulátor a mobil telefonok feltöltéséhez.
- Elemlámpa. Ebből is praktikus, takarékos, + tartalék elem.
- Síp
- Készpénz. Lehetőleg úgy, hogy nem fognak tudni visszaadni. Nagy címletek helyett minél apróbb legyen. De persze ne 20 kg fémpénzt cipeljünk magunkkal. Ez is több részre legyen szétosztva, hogyha valakinek megtetszene, nekünk azért még maradjon.
- Tűzgyújtási eszközök (gyufa, stb..)
- Papír és toll.
- Igazolványok. Valami jó hely, ahova el is lehet tenni. Lehet másolat is.
- Családtagok, barátok, ismerősök telefonszámai, fényképe, elérhetősége.
- Tartalék ruha, amennyire megoldható. Legalább fehérnemű…. főleg zokni!
- Női dolgok (nem a rúzs és a szemceruza… bár egyik-másik akciófilmben ezek is csodákra képesek)
- Tisztasági csomag: WC-papír, kéztörlő, zsebkendő, stb..
- Többfunkciós svájci bicska.
- Gyereknek az életkorukhoz kapcsolódó dolgok: kisebbnek pelenka, babaétel, stb.. nagyobbnak játék, meg ilyenek.
Jelentkezzünk
Mindenképpen jelentkezzünk be a konzulátuson.
- Magyarországról ingyenesen a 06-80-36-80-36 zöldszámon, amely a Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központunkban, Budapesten van.
- Külföldről a +36-80-36-80-36,
- illetve WhatsApp – +36-30-36-36-111 – és Viber – +36-30-36-36-555 – platformokon elsősorban szöveges üzenetek formájában.
Ajánlott olvasmány a BM Országos Katasztrófavédelem Főigazgatóságától:
Köszönet a tippekért és a hasznos infókért.
Szívesen!
És reméljük, sose lesz rá szükség! 🙂
Amikor 1999-ben, İzmitben megvizsgálták a romokat, azt tapasztalták, hogy a betonacélokon nem volt bordázás, simák voltak, mint a spagetti!