Miért tanuljunk törökül?
Azért, mert a török nyelv olyan Ázsiában, mint a Német Európában
„Azért tanulsz németet, mert ha bárhova mész Európában akkor megértenek, és nem adnak el egy zsák krumpliért”
Na, ez dögre nem így van. A német egy szép nyelv, de abszolúte sehol se lehet használni. Talán csak Ausztriában. De a mediterránon nem igazán tudnak németül, a német határ túloldalán se. A volt szoci országokban persze mindenki ezt tanulta, aki akart valami mást, mint oroszt, de ilyen embert meg sose találni. A skandináv országokban meg jó ideje már az angol a második anyanyelv. Úgyhogy a némettel nem megyünk sokra, hacsak nem Németországban vagyunk, de ott jó eséllyel tudnak angolul vagy törökül…
A török nyelv nem ilyen, mert azt tényleg fél Ázsiában beszélik, vagy annak valamely hasonló változatát. A legtöbb volt szovjet tagország török nyelvű (ebben legerősebb Türkmenisztán,aminek a jelentése Törökország. Ők azt mondják ők az igazi törökök, a másik az csak másolat, csakhogy a szovjetek miatt nem tudtak köztársasodni… Ennél sokkal mókásabb a Kazahsztán, ahol a kazakok élnek. Ez törökül annyit jelent, hogy kardigán. Vajon mit gondolt az, aki alapította? Mindenesetre a törökök jókat mosolyognak amikor a hírekben szerepel, mint a kardigán elnök, a kardigánok tüntettek, stb… 🙂 )
Persze az ember nem ezért tanul nyelvet, hanem mert beszélni akar, vagy kell valakivel. Vagyis diploma, munka vagy szerelem miatt…
A jó a török nyelvebn, hogy olyan, mint a magyar.
A rossz, hogy olyan, mint a magyar….
Azért nehéz, mert ők is ragoznak, és a rag alakul a szó hangzásához (magas vagy mély hangrendű, de ha neked ez az egész magas, ne aggódjál, sok ilyet nem fogok írni). E miatt nehéz megtalálni a szótövet. Jah, és persze a ragtól függ, hogy mit is jelent. Egyetlen M betűtől függ, hogy a mondat pozitív vagy negatív, vagyis, hogy meg akarod venni azt a Mercédeszt, amit a bazárban tukmálnak rád, vagy nem akarod… Úgyhogy csak óvatosan 🙂
Persze nem e miatt nehéz a nyelv, hanem mert a hétköznapokban senki se úgy használja, mint az iskolában. Angolban ha a megtanuljuk a megy, vesz, alszik, addj 1 kólát szavakat, mindjárt elboldogulunk vele. Ezzel ellentében mondjuk a magyarban mikor használjuk a megy szót?
Mikor mondod azt, hogy Elmegyek az élelmiszerboltba és kérek egy kiló szalámit?
Dehogy beszélünk mi így, hanem leugrottam a bóltba, rohanok a busz után, átnézek a szomszédba, becsörtetek dolgozni, stb… kifejezéseket használjuk, de a megy szót, azt soha, de soha sem.
A vonat sem elment és lekéstem, hanem a k*********** elzakatolt a p*********ba 🙂
A törökben ez picit egyszerűbb, mert kevesebb a szinonímiájuk. De ezt pótolják más jelenségekkel.
Pl, ha Londonban vagy és megkérdezed, hol a pályaudvar, akkor azt mondják, arra, ott, vagy höm és mutatnak az irányba.
Ha ugyan ezt Istanbulban kérdezed, akkor nagyából a következőt hallhatod fél percben elhadarva:
Kedved Uram, elindul ezen a szépen megformázott izmíri macsköves úton és elmegy addig a csodaszép kék házig, aminke az ajtaján Jásmin Ékszerei felirat van, ahol is a lányom dolgozik és olyan csoda de olyan csodaszép nyakláncok vannak olcsón, hogy csuhaj, de egyébként nem is arra van a pályaudvar, hanem ha balra megy a pék fele, ahol azokat a remek kalácsokat árulja a fiam és mind nagyon szépen meg van sülve, akkor is rossz irányba megy, mert jobba az anyósom a pupucsokat árulja…
…és közben még eladnak neked egy pár cipőt.
Jah, és ha meghallják, hogy tudsz törökül, akkor máris így kezdődik: Ó tesó, te érted a nyelvünket? Gyere már be egy teára, azt beszélgessünk!
De én a pályaudvart keresem.
Jaj, vonatból annyi van, majd hívunk neked taxit, mert messze van innen, de mesélj már, honnan jössz, mit csinálsz itt?
Hú, hát ezen sokat nevettem!:)
És a legjobb, hogy tényleg pontosan így törénik minden egyes alkalommal!
Megtanulni törökül a legjobb döntés volt eddigi életemben..
Köszönöm!
Nekem is ez egy nagyon jó döntésem volt 🙂
Üdvözöllek a blogon, és érezd jól magad! 🙂
Én is törökül tanulok, bár eléggé lustácskán.
Az a snapshot kütyü annyira tetszik hogy le kell koppintsam!
Sose aggódj!
Ha majd bemész egy török bazárba, akkor pár perc alatt behozol 2-3 év tanulási időt. 😀
A blog átköltözött erre a címre.
Évek óta szeretnék megtanulni (vagy legalább elkezdeni..) törökül!
A történet, amit leírtál, pontosan így zajlott a gyermekkoromban itt Magyországon is.
Ha azt kérdezted „Hol van az XY utca?” akkor az volt a kérdés, hogy „Kit tetszik keresni?”
Amikor megmondtad, hosszú történet volt a válasz, amiben mindenről szó volt csak a pontos irányról nem…. és be kellett menned egy pohár bort inni…
Sajnos ma már nem ilyen ez az ország….
A Török nyelv eddig:
pro:
A hangok nagyon hasonlóak!
csak azt a fura „i” hangot nem tudom hogyan kell kimondani…
No meg bajban vagyok a kalapos „g”-vel, bár néha sikerül eltalálnom :), hogy most j vagy h vagy semmi..
Hasonló a „logikája”, ragoz!
sok hasonlatosságot érzek benne, ez nagy öröm nekem a sok agyament egyéb nyelv után (angol, orosz, német)
Nem kell az agyamat kicsavarni…
kontra:
-nagyon nehéz embert találni itt, aki beszéli 🙂 pedig ez egy khász város volt, teli van mindenféle kun és török nevű emberekkel, csak ők már magyarokká váltak (köte, kara, kaszap stb.) 🙂
-amikor megláttam azt a tengernyi igeidőt… enyhe szélütést kaptam 🙂
-nincs normális szótár, nyelvtan könyv….
-kéne egy ember akivel lehet emailt váltani néha és tud törökül 🙂 (in english vagy in magyar)
üdv.
Tilki
Akkor pont neked való ez:
http://isztambul.info/blog/torok-nyelvtanulas-nyelvtanfolyam/
🙂
könnyezek a nevetéstől:d)
imádom ezt a blogot:D Gratu hozzá!!;)
Köszönjük szépen!
További jó mulatást! 🙂
Egy kis szösszenet, amit most találtam a:
http://www.how-to-learn-any-language.com/forum/forum_posts.asp?TID=18340&PN=1&TPN=2
oldalon (igaz, hogy angol, de remélem, nem jelent problémát. Ha mégis, hátha lefordítja valaki magyarra). Remélem, hogy jó helyre pakoltam…
Yes, word order is very important in Turkish.
Regularly it is SUBJECT + OBJECT + VERB. However this may change due to emphasis.
And the last word which is just before the Verb is the emphasis of whole sentence.
And you’re right about cases, reasonableman.
Words with so many suffixes may be confusing. But this will not be problem if you master basic rules and vowel harmony.
For example; famous Turkish long-word: Çekoslovakyalılaştıramadıklarımızdansınız.
It means „You are one of those who we were not able to become Czechoslovakian ”
It has very much suffixes, indeed.
Let’s examine it:
Çekoslovakya means Czechoslovakia
+li suffix is used to make a country name to a country’s citizen. (similar to -ian suffix in English)
It may change due to vowel harmony.
Çekoslovakyalı, so it means Czechoslovakian.
+leş suffix is added a name or adjective to form a name-based verb. (it adds to become meaning in English)
For example; kötü means bad. Kötü+leş(*mek) means (*to) become bad.
As you know suffixes may change due to vowel harmony.
+leş changes to +laş if it comes after a back vowel.
Since ı of Çekoslovaklı word is a back vowel, +leş transforms to +laş when added.
So, Çekoslovakyalılaş(*mak) means (*to) become a Czechoslovakian.
+tir suffix is a causative voice suffix. It is added to a verb to form a causative voice.
(There is no specific suffix for that in English; it is referred to (*to) cause/make someone to do something phrase.)
Kötüleş(*mek) means (*to) become bad; as you know.
Kötüleştir(*mek) means (*to) cause/make (something) to become bad.
Also +tir may change due to vowel harmony.
So, Çekoslovakyalılaştır(*mak) means (*to) cause [or make] (someone/something) to become Czechoslovakian.
+e suffix is added a verb to form an ability, qualification, adequacy, and sufficiency phrase. (It is referred to can or (*to) be able to in English).
As in example; yap(*mak) means (+to) do. Yapa(bil)(*mek) means can do or (+to) be able to do.
+e suffix also may change due to vowel harmony. And “+bil” is added in regular phrases, in relative clauses “+bil” may be neglected.
So, Çekoslovakyalılaştıra(*mak) does not have a meaning yet. But it has can or (*to) be able to meaning itself.
+me suffix is used to add a negation particle which is added to verbs. (It is not in English)
+me may change due to vowel harmony.
As in example: Yapmadım means I did not do.
So, Çekoslovakyalılaştırama(*mak) means (*to) not be able to cause/make (someone/something) become Czechoslovakian.
+di suffix is Simple Past tense suffix.
+k suffix is the personal suffix for 1st person plural.
As in example: Yapmadık means We did not do.
So, Çekoslovakyalılaştıramadık means We were not able to cause/make (someone/something) become Czechoslovakian.
+ler suffix is plural-maker in Turkish. It may change due to vowel harmony.
As in example; kitap means book. kitaplar means books.
So, Çekoslovakyalılaştıramadıklar has semantic problems at first glance.
When added with accusative case +i it makes whole phrase as in a relative clause.
And finally when added with personal suffix (here it is +mız) relative clause is completed.
So, Çekoslovakyalılaştıramadıklarımız means (The people/Those) who we were not able to cause/make become Czechoslovakian; as you see it is not completed sentence. It is just the relative clause for further phrase.
+den suffix is here used as from or one of. It may change due to vowel harmony.
So, Çekoslovakyalılaştıramadıklarımızdan means from/one of those we were not able to become Czechoslovakian. Still it does not have a regular meaning.
+siniz suffix is added a name/adjective to form a sentence with predicate of “to be” for 2nd person (polite). It may change due to vowel harmony.
As in example; kötüsünüz means You are bad.
So, Çekoslovakyalılaştıramadıklarımızdansınız means You are one of those who we were not able to become Czechoslovakian.
Szuper! 🙂
Köszönjük a levezetést! 🙂
Én csak az olló voltam…
Péter
Ez jó volt -:) ! Szerintem nekünk könnyebb törökül tanulni, mint pl egy angolnak. Nemcsak azért mert nyelvtanilag, és kiejtésben is vannak számukra furcsaságok, hanem mert mi tudunk képekben gondolkodni és a mi nyelvünk is nagyon színes. A török nyelv hangzása szerintem nagyon aranyos -:).
Még az elején vettem egy könyvet, amelyben az angolok tanulhatnak meg törökül. Több oldal szólt arról, hogyan kell az ü hangot kiejteni. Egy egész fejezet pedig a hangazonosulást tárgyalta.
Igen, nekünk sokkal könnyebb! 🙂