Törökország területe 780 580 km².
Ezt most az egyszerűség kedvéért hívjuk csak nagynak.
De mintha mindez még nem lenne elég, Anatólia tele van hatalmas hegyekkel (felszínének 80%-a hegyvidék, legmagasabb pontja az Ararát-hegy (Ağrı Dağı), 5166 méterrel). Ahol pedig nem hegy van, ott olyan folyók kanyarognak, mint a Tigris és Eufrátesz, vagy a kevésbé ismert Kızılırmak.
Mint láthatjuk, Anatólia igencsak fel van darabolva. Ha két legény egyszerre lép ki a falusi viskó ajtajából, és az egyik balra, a másik jobbra indul, akkor legközelebb már csak Isztambulban futnak össze.
És akkor fel is kiált majd mind a kettő: földim!
Isztambul modern kori történelmében történt az az esemény, amikor a város lakossága egyik reggel arra ébredt, hogy ötmillióval többen lettek. Nem sokkal később pedig már tízzel.
Ezek az új emberek viszont már nem isztambuliak voltak, hanem Anatólia különböző helyeiről érkeztek. Akik ugyan arról a helyről érkeztek, és ugyan abban az időben, ők általában ugyan abba a városrészbe telepedtek le. Pontosabban ők maguk alakítottak egy városrészt. Ilyen pl. Yenibosna (új Bosznia), ahol bosnyák török kolónia él.
Az ő leszármazottjaik viszont már egészen biztosan nem maradtak meg a helyükön, hanem inkább átköltöztek máshova. Talán még a másik kontinensre is. Így akivel ő az új helyen találkozik, legfeljebb a szomszéd völgyből érkezhetett. De valószínűbb, hogy több száz kilométerről.
Érdemes módon viszont a törökök nagyon szeretik a saját városukat, hegyoldalukat, völgyüket. És bár az unokák talán sose jártak „otthon”, de mégis büszkén emlegeti a származási helyüket. Olyan annyira, hogy ez még a személyi igazolványba is bekerült.
Amikor pedig ugyan annak a helynek két leszármazottja összefut, akkor nagyon megörül egymásnak. Mintha két testvér lenne, aki régen látta egymást: Földim vagy tesó!
Az ilyen fellelkesültek gyakran extra kedvezményekkel járnak a termékek (főleg kebab) eladásakor. No és persze olyasmikkel, hogy mindketten átváltanak a helyi tájszólásra.
Mindezt követi a geológiai és történelmi elemzés. Kinek a nagymamája a völgy melyik végén lakik, hány unokája van, és melyik mit is dolgozik. Majd pedig áttértnek a közgazdasági elemzésre, mint pl. de nehéz az élet, bezzeg Ayşe néni már 100 éve él boldogan kint a hegyekben…
Ami érdekes, hogy legtöbbször a furcsa rokoni kapcsolat még az előtt kiderül, hogy valamelyikük is megszólalna. Azt mondják, hogy látszik rajta, ki honnan is származik. Látszik a járásukból. Meg ahogy néznek. No és van, akinek az orrán. Tény, hogy egyes régiókban olyan orrot szokás hordani, amit mintha valaki téglával próbált volna kiegyenesíteni.
Sajnos most már nem tudom megmondani,hogy kitől ered az infó (TéDé?Gilead?Lara?),de valaki azt írta,hogy még ha teljesen különbözik is a rendszám,de a földik még akkor is átintegetnek egymásnak az autókból,annyira látszik,hogy ki melyik régióból való!