Volt egyszer egy Khalkedon

Isztambul két földrészen terül el: Európa és Ázsia.

De nem volt ez mindig így! Nem is olyan régen, még csak az európai oldalt foglalta el (ma pedig már inkább az ázsiait). A nagymamám iskolai térképén pl. még Üsküdar nevű város van az ázsiai oldalon feltüntette.

Sajnos arról nem találtunk még információt mikor lett az ázsiai oldal is Isztambul (itt nem beszélhetünk olyanról, mint Pest és Buda egyesítése, mert Isztambul befalta az ázsiai városokat).  Annyit tudunk, hogy a város gyors növekedése az 1970-es években kezdődött meg. A telefonszámokon ma is megkülönböztetik az európai és az ázsiai városrészeket (távolsági hívás kell), míg az autók rendszámában már nem.

Tehát Isztambul Európából nyúlt át Ázsiába. Pedig az ázsiai kisvárosok sokkal régebbiek, mint az európaiak. Kadıköy és Üsküdar fej-fej mellett küzd a régebbi történelemnél, de máshol is előkerül néha-egy őskori kebabárus.

Kadıköy ókori neve volt Khalkedon (Chalcedon, Χαλκηδών, magyarosan Kalcedón vagy Khalkédon), és jelenlegi számítások szerint már időszámításunk előtt 5500-ben lakott volt. Erre utal az a darab sajt, amint az egyik bolt alatt találtak, rajta egy dátummal, hogy meddig lehet elfogyasztani. Bár akkor még a várost nem így hívták. Inkább úgy, mint urgh, murgh meg krugh.

A később ismerté várt Khalkedon i. e. 685-ben a megarai görögök alapították. De az utazók már akkor is jobban szerették inkább a Vakok Városának hívni, mivel ez volt a környék legkevésbé ideális helye. Pl. a szemközti oldal, ahol Isztambul történelmi belvárosa található, minden szempontból kedvezőbb. De az itteniek úgy tűnik, nem láttak el odáig. Amikor pedig i. e. 667-ben Büzansz erre járt, ő is kikiáltott a hajóból, hogy „vakok vagytok?”. Mire eszébe jutott, hogy azt ajánlották neki, hogy a Vakok Városával szemben építse fel a saját világvárosát. Mindjárt át is hajózott a túloldalra, és alapított is gyorsan egy világvárost. Esténként azért lejárt a partra, hogy nyelvet öltsön a túloldalnak. De ők persze ezt sem látták.

Később a város a bizánciakhoz került (és akkor átvitték Büzansz nyelvöltős freskóját is), de előtte még megjárta a perzsákat, bithüniaiakat és még a rómaiakat is. 451-ben (ez már időszámítás után van) pedig még zsinatot is rendeztek is, amit az egyszerűség kedvéért khalkédoni zsinatnak hívtak. A zsinat eredetileg Konstantinápolyban került volna megrendezésre, de Marcianus császár nyugodtan akart aludni, ezért mindenkit átzavart a tengeren.

Utána pedig jöttek az arabok, meg a keresztesek és végül a törökök. Az oszmánok 1353-ban foglalták el, majdnem száz évvel Konstantinápoly előtt, így itt található Isztambul legrégebbi mecsete. Őket már nem lehetett vakoknak nevezni, mert lelkesen öltögették a nyelvüket a túloldalra.

Miután a törökök elfoglalták Bizáncot, már nyugodtan az adminisztratív területhez lehetett csatolni. A mai neve, Kadıköy is innen ered:  a bíró falva. De mivel azért mégiscsak egy tenger választotta el a szultáni központtól, itt békésen megfértek a nem muszlim lakosok. Ma is számos örmény, görög és más keresztény templomot találhatunk a zsinagógákkal együtt.

Ez a hangulat ma is megmaradt. Kadıköy pont az a hely, ami Isztambulhoz tartozik, de mégis kiesik onnan. Olyan, de mégse olyan. Az éjszakai élet pedig pont olyan, mint ahonnan átnézünk a tenger túloldalára, és nyelvet öltünk mindannak, aki otthon maradt.