Kalandok Isztambulban és Törökországban.

A történet szerint 13.000 válogatott görög harcos indult neki Anatóliának. De aztán jöttek a perzsák, és lealkudták 10.000-re.

Történt pedig, hogy volt egy perzsa király, II. Dárajavaus. Ő i. e. 404-ben ténylegesen átment a van állapotból a voltba. Így fia, II. Artakhsaszjá örökölte a trónját.

Csakhogy! – és itt most a Szulejmán sorozat rajongóinak felcsillanhat a szeme – ennek az új királynak volt egy anya is (alias gonosz boszorka), aki jobban kedvelte a kisebb fiút: Kurust. Így addig beszélt az öreg királlyal (persze, amikor még életben volt), hogy végül a kisebb fiút kinevezte Elő-Ázsia helytartójává. Majd a nagy megkönnyebbülésbe bele is halt…

A történet viszont csak most kezdődik igazán. És bár a szereplők száma drasztikusan lecsökkent, nem sokkal később megugrott. Egészen tízezerig. Ugyanis Kurus (nem tévesztendő össze a török aprópénzzel, a kuruş-al!…bár…). Összeszedett egy nagy halom kiváló görög katonát, hogy ledöntse a bátyát a trónról. A probléma csak az volt, hogy amikor a két testvér, Kurus és II. Artakhsaszjá meg a rengeteg katona Kunaxa mellett összetalálkozott, akkor Kurus elesett a csatában, majd belehalt a sérüléseibe..

Most itt álljunk is meg egy kicsit!

Ha még emlékszünk a történelem órákra, akkor ott még úgy tanultuk, hogy a görögök dögre utálták a perzsákat. Itt pedig mégis a görögök segítik az egyik perzsát a másik ellen.

Nincs ebben semmi ellentmondás, a korra jellemző volt (ahogy most is, csak nem ennyire nyíltan):

  • A görögöknek valószínűleg teljesen mindegy volt, hogy melyik perzsát aprítják fel, ameddig apríthatják. Az, hogy ezt a mókát közben a perzsák fizették is, csak tovább javította a jókedvüket.
  • A görögök egymást is dögre utálták. Pl. később pont maga II. Artakhsaszjá király fizet le egy csomó görög várost, hogy támadják meg Spártát. Egyébként maguk a perszák is lelkesen irtották egymást, főként családon belül.
  • Maga Nagy Sándor is (aki egyébként makedón) rájött, hogy a görögök csak akkor nem egymással csatáznak, ha van valaki mást, akivel hadakozhatnak. Jól látható, hogy amint Nagy Sándor meghalt, és így elfogyott az ellenség, a görögök mindjárt egymásnak ugrottak.
  • Mindeközben a rómaiak szépen építgették a birodalmukat, ami ekkor még jóval kisebb volt, mint amit a görögök összehozhattak volna, ha nem egymást csépelik folyamatosan.
  • Persze végül a rómaiak sem voltak különbek…

No tehát Kurus összeszedte a seregét (részletes lista itt), és elindult II. Artakhsaszjá, a bátyja ellen. És bár Bagdad közelében nyertek, maga a trónkövetelő életét vesztette. Ez nagy pech, mert már nem volt miért tovább csatázni.

Ez kb. olyan, mint amikor a turistacsapat véletlenül megeszi az idegenvezetőt… Tovább menni nincs minek, és senki se tudja, hogy hol vannak, minek vannak ott, pláne hogy jutnak haza.

A perzsák persze felajánlották a görögöknek, hogy befogadják őket. Mindenkinek lesz egy árnyékos külön szobája, és rácsot is kapnak az ablakra, nehogy valaki belopózzon hozzájuk. E mellé mindennap étkezés, testmozgás (favágás, kőfejtés, hídépítés), stb… tiszta wellness szállás… és a haja se hullik ki senkinek.

De a görögök cselt sejtettek e mögött (gyanús volt az is, ahogy a görögök vezérének a feje gurult ki a sátorból). Mit tehetnének? Jobbra-balra perzsa, lefele meg dög meleg… elindultak hát északnak. És mivel az idegen vezetőt elhagyták, lényegében nyíl egyenesen haladtak. Csakhogy a vezető egyben a fizető ügyfél is volt, így a bevételi forrásuk is egyúttal megszűnt.

Mentek, mendegéltek, északnak, át Anatólián. A pénzük és az erejük egyre fogyott, miközben valahogy egyre több szőnyegük lett. És fogalmuk sem volt, merre járnak.

Miután átkeltek a sivatagon, a hegyeken, a magasföldeken, a réteken, meg a dombokon, találtak még egy hegyet. De ez már az utolsó volt, mert mögötte ott várt rájuk a tenger. Trabzon mellett, Sürmene-ben kötöttek ki. Ez pedig már görög terület volt.

Xenophón történetíró szerint a messziről jött görögöknek megörültek a tengerparti görögök. Volt nagy vigasság és még egy hajót is kaptak a megfáradt katonák, hogy hazamenjenek.

Más történetek szerint viszont a hatalmas hadsereg ezen a ponton eltűnt: megmérgezték, elcsábították a lányok, vagy a bicskások darabolták fel őket. Vagy csak letelepedtek.

Az alternatív befejezésekkel egy probléma van, hogy a történet egyik szereplője az egész utazást megírta! Ráadásul a fő-fő katonai vezető. Márpedig ha ő hazajutott Görögországba, akkor csak nem hagyta el a többieket… bár ki tudja..

Maga, az egész Tízezrek történet is pont ennek a főszereplőnek a munkája kapcsán vált ismertté. Különben csak egy jó kis ókori mese lenne belőle. Viszont az író nem spórolt: mindjárt 7 kötetet írt erről az útról.

A könyv címe Anabaszisz és magyarul is megjelent. A szerző pedig nem más, mint Xenophón. Ő lett a görög csapatok vezetője, miután a kunaxai csatában az a kellemetlen fejsérülés történt a korábbi vezetővel.

A Tízezrek útvonala - Forrás: Warfare History Network

A Tízezrek útvonala – Forrás: Warfare History Network

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.4/10 (5 votes cast)
Tízezrek, 9.4 out of 10 based on 5 ratings
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


311
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    yüz
    “100”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek