2016. december 20-án adták át az Avrasya Tüneli nevű alagutat, amivel ezúttal autóval juthatunk át a Boszporusz alatt Európából Ázsiába (vagy fordítva).
Ma pedig 2016. december 27. van. Akárhogy is számolom, még nem telt el 10 év a hír és a blog bejegyzése között. Méééég teljesen időben vagyunk!!*
Szinte a kezdetek óta próbáljuk nyomon követni az Avrasya Tüneli (magyaru Eurázsiai Alagút), de alig kapott figyelmet a sajtótól (és ez már a korábbi, kevésbé mozgalmas években is így volt). Holott, ha valaminek, ennek mindenképpen nagy hírnek kellene lennie, különben az egész nem ér semmit.
Oké, hogy a Marmaray volt az első olyan alagút, ami két kontinens köt össze. De az metró, amibe az ember akkor is belemegy, ha nem akar (nincs is viccesebb annál, mint amikor az ember úgy téved el Európában, hogy Ázsiában köt ki). Míg az autókat oda be kell terelni. Ez utóbbi pedig azért sem egyszerű, mert az alagút még csak átadva van, nincs teljesen kész, így a kapcsolódó összekötő utak közül is hiányzik néhány.
Az átadva azt jelenti, hogy a fontos uraságok autóba ültek (nem pedig tengeralattjáróba – ez fontos különbség), és áthajtottak. Útközben nem hagyták el az autót, nem kellett sem gyalogolni, sem úszni. Bár egyszer kiszálltak egy csoportkép erejéig. Menet közben pedig nem kellett a fúrógépet sem kerülgetni, mert azt erre az időre félre tolták.
Az elkészült pedig azt jelenti, hogy készen vagyunk, haza lehet menni. Ez általában az a pont, amikor minden, de tényleg MINDEN a helyén van: festés, csíkok, matricák, pont a mondat végén, stb… Ezt a törökök nem mindig várják ki. Sok esetben 1-2 apróság, jelentéktelen dolog kimarad: pl. a kilincs az ajtóról, villanykapcsoló a lépcsőházból, lámpa a liftből, stb… – mert a törökök hisznek abban, hogy egy új lakásba beköltözni egyenlő egy új kaland kezdetével is.
Az alagút elkészültét 2017. január 30-ra várják. Van, aki tényleg csak várja, de szerencsére olyan is akad, aki dolgozik is az ügy érdekében. Addig viszont a forgalom is korlátozott. Csak reggel 7-től este 9-ig lehet bemenni. És mintha a forgalom is le lenne lassítva. De ez majd kiderül, amikor élesben kipróbáljuk!
Mert bizony odamegyünk, belebújunk a lukba, és ha nem tévedünk el nagyon, a másik végén kibukkanunk. Minderről majd lesz felvétel is. Nem élő közvetítés, mert valószínűleg nem túl jó a mobil kapcsolat 100 m-el a tenger alatt.
Na de előtte még néhány fontos, meg technikai információ.
Az Avrasya Tüneli a Boszporusz alatti második alagút. A három híd mellett ez a negyedik átjáró, amivel kocsival átmehetünk egyik kontinensről a másikra. Autóval, nem emeletes busszal. Ezt majd látni is fogjuk, hogy miért. Szemben a harmadik Boszporusz-híddal, ez tényleg két fontos, forgalmas belvárosi pontot köt össze. Így ténylegesen tehermentesítheti a másik két hidat.
A harmadik híd igazándiból a tranzit forgalmat kellene, hogy bonyolítsa. A város mindennapjaiban csak ott játszik szerepet, hogy az a tranzit forgalom ott legyen. Ne a város közepén.
Az első alagúttal, a Marmaray-al szemben ez autósoknak, és kisebb (ami a lukba befér) járművek számára épült. Fontos különbség még, hogy a Marmaray valójában nem a tenger alatt, hanem csak a tenger alján halad. Amikor őt építették, akkor egy sávot ástak a tenger alatti üledékbe, oda belerakták az elemeket, összeragasztották, és betemették. Majd beterelték oda a metrót, mint egy kezes bárányt (próbált volna másfele menni!). Ő így a tengerszinttől kb. 50 m-el van lejjebb.
Ezzel szemben az Avrasya Tüneli mindjárt a tenger alatti kőzetbe lett fúrva, jóval a Marmaray alatt. A legmélyebb pontja kb. 106 m-e van a vízfelszíntől. Ebben a mélységben már teljesen mindegy, mi van az alagút felett.
Maga az Eurázsiai Alagút 5,4 km hosszú. A teljes projekt 14,6 km. Az alagút többféle technikából van összerakva. Erről egy nagyon szemléletes ábrát találhatunk a híroldalakon. Természetesen gondoskodtak az apró méretről, hogy senki se tudja kibogozni, pontosan miről is szól. Így a hírekbe bármit le lehet írni, és nem derül fény, hogy az író kimaradt a fizika órákról.
Így nem tudom.. nézzétek meg, mert színes, meg tele van technikai rajzokkal. Lehet vele ijesztgetni a szomszédokat.
A bejárata olyan, mint egy fólia sátor. E miatt olyan napos érzetet kelt. Már persze ha odakint nincs hóvihar. Egyébként az egyik előnynek ezt szokták kiemelni, hogy minden időjárási körülmény között használható. Ez ugye nem mondható el a Boszporusz-hídakról, pláne nem a kompról.
Belül egy kétszintes csőben halad a forgalom. Egyik emeleten lehet Európából Ázsiába, másikon pedig Ázsiából Európába menni. A cső belső magassága 12 m. Ebbe található a két út egymás felett. És még van egy amolyan szerviz alagút is. Így sok hely nem maradt belül. Emeletes busszal nem ajánlatos próbálkozni.
A konkrét belső magasságról nem találtam adatokat. Viszont ilyenekre bukkantam:
Az építkezés során kitermelt földből 788 olimpiai úszómedencét, a beépített betonból pedig 18 stadiont lehetne megtölteni, a felhasznált acélból 10 Eiffel-tornyot lehetne felhúzni. – Forrás: index.hu
És mindezt 6 év alatt!
Érdekesség, hogy az alagút közepére egy emlék táblát helyeztek el, mely jelzi, hogy pont két földrész között állunk félúton. Amolyan inter-under-kontintális ponton. Ráadásul pontosan 106,405 m mélyen vagyunk a hivatalos tengerszinttől. Ezen lehet jókat ijedezni, meg sikoltozni. Az akusztika kiváló!
Majd jó lesz, amikor a japán turistabuszok megállnak itt fényképezni!
A hírek, reklámok szerint a 100 perces utat lehet majd 15 percesre lerövidíteni. Ez persze attól is függ, hogy honnan megyünk hova. Hiszen az emberek többsége nem az alagút kapujában lakik. Ennek érdekében egy számlálót építettek az alagútról szóló weboldalba, ahol megtudhatjuk, mennyi időt spórolunk meg. Nem mellékesen, hogy mennyi CO2-t**! Még egy olyan kellene mellé, hogy hány darab szívizomerősítő pirulát, és hány Terabyte Facebookozást spóroltunk azzal, hogy nem a dugóban állunk.
Az igazi spórolás persze az lesz, hogy az a forgalom, ami most a Boszporusz 1-es hídon megy át, annak egy nagy része az Avrasya Tüneliben fog haladni ezután. Így a hídon is könnyebb lesz átmenni. Pláne odáig eljutni.
Az alagút fizetős. Valójában bárhogyis megyünk át Európából Ázsia, fizetni kell. Kivéve, ha úszunk. Az útdíj 15 TL a személyautóknak, míg a minibuszoknak 22,50 TL. Ezt érdemes a Boszporusz-híddal összehasonlítani, ami 4,75 TL. Vagyis 10,25 TL-vel kerül többe a rövidebb út, ha Európából Ázsiába megyünk. Ázsiából Európába menet nem kell a hídon fizetni. Így egy retúr jegy esetében 25,25 TL-vel fizetünk többet az alagútért.
A belépéshez a már megszokott OGS és HGS automatikus fizető kapuk lettek felépítve.
* Nemcsak azért nem tartunk lépést a napi hírekkel, mert közben más dolgokat is kell csinálni. Hanem mert a híreket nemcsak copy/paste-eljük. Adatokat gyűjtünk, utána nézünk, stb… Majd pedig az eredeti hír helyett írunk valami mást. Lehetőleg kevesebb hülyeséggel.
** Jó lenne tudni, mi lesz az alagútban keletkezett CO2-vel. Ha mondjuk direkt 100 m mélyen a tengerbe engedik, akkor a parton már lehetne is a szódát árulni.