Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Ismét visszatérünk a török népmesék világába.

Forrásunk újra az eredeti Kúnos Ignác 1923-as törökországi gyűjteménye (Boszporuszi tündérvilág).

Volt is, meg nem is volt. De azért egyszer volt egy padisa (uralkodó). És volt neki egy fia is.

De ő rettentően unatkozhatott, mer állandóan egy arany golyóbissal játszadozott. Igaz, néha leesett valakinek a lábára, vagy csak simán a trónterem padlóját szakította be, de hát végül is, nem nagy dolog, ha valaki egy jó nehéz színarany golyóbissal játszadozhat. És mire legény lett a fiúból, biztosan jó izmos is lett! Vegyetek ti is arany golyóbist, és gyúrjatok vele minden nap! Meglátjátok, hogy még akár szultánkisasszonyt is fel tudtok majd szedni!

No de visszatérve a mesére!

Üldögél a fiú egy nap a köskjében (kuckó… amolyan nagy féle), és játszadozik a golyóbissal. Ekkor látja, hogy arra tart egy öregasszony, aki a kútból viszi a vizet egy nagy korsóban. Gondol egyet a herceg, és mivel jó erőben van (hiszen sokat edzett a golyóbissal), jó lendülettel a korsónak dobja az aranygolyót. És biza a korsó törik össze.

Az öregasszony mérges lenne rá, de hát mégiscsak a padisa fiáról van szó. Csak feltűnne valakinek, ha bedobná a kútba. Vagy nem? Inkább mégse próbálja meg. Hazamegy, és hoz egy másik korsót.

Csakhogy, alig tölti meg vízzel, a sehzádé ehhez is hozzávágja az arany golyóbist, és ez is eltörik. Mérges lesz az öregasszony, és nézegeti is a kutat, de inkább nem szól semmit, és hazamegy.

Otthon viszont látja, hogy nincs több korsója, így a szomszédból kér kölcsön egyet. De alighogy megtöltötte, a hercegfiú ezt is összetöri.

Na, ami sok az sok. Nem bírja tovább, és olyan átkot szór a sehzádéra (herceg), amitől az még pislogni is elfelejt:

– Nem kívánok mást neked, csak hogy szeress bele a szótlan szultán-kisasszonyba!

Na, ez meg milyen átok!? Néz nagyokat a herceg. Szerelem?? És egy olyan nőbe, aki ráadásul csöndben van?? Hát ebbe mi lehet a rossz???

Annyira nyugtalanítja a kérdés, hogy teljesen belebetegedik. Kihalványul még az arca is. Ami nagy a Földközi-tenger vidékén… Az apja ki is teszi a fiát a tűző napra barnulni, nehogy valaki kérdőre vonja a származását. De ez nem segít. Még rosszabb, hogy a fiú sem enni, sem inni nem akar. Csak fekszik az ágyban. Még az aranygolyóval sem dobálózik. Félnek is a padlófelújítók, hogy mi lesz így a munkájukkal…meg esetleg a fejükkel…

Messzi helyről jönnek tudósok, orvosok, de még matektanárok is, mégse tud segíteni egyikük sem. Nincs mit tenni, be kell vetni a végső atyai fegyvert: le kell ülni és beszélni a fiúval.

– Hát neked meg mi a bajod? – kérdezi a padisa a fiát?
– Ó jaj, sah apám! Volt itt egy csúf öregasszony. De olyan, hogy a napra lehet nézni, de rá nem! Én meg jó poénból összetörtem a vizes korsóját. Háromszor is. Ő meg erre megátkozott!! Hát ki érti ezt?
– És mi volt az átok?
– Az, hogy szeressek bele a szótlan szultán-kisasszonyba.
– Hát ez meg miféle átok???
– Én se tudom! Ebbe betegedtem bele! És nem segít rajtam se orvos, se tudós. De még a Koszinusztétel sem! Küld csak el a matektanárokat is! A végén még kiderül, hogy csalunk az adók begyűjtésénél!

Hosszú fejtegetések után arra jutnak, hogy legjobb lesz a fiút kirakni a házból. Persze úgy, mintha ez az ő akarata lett volna… keresse csak meg azt a szótlan szultán-kisasszonyt. Addig sem csinál több bajt a házban…

Nagy sírás-rívások között búcsúztatják a fiút. Útravalónak ellátják minden jóval. Még a nevelőjét, a laláját is megkapja. Csak az aranygolyóbis marad otthon. Mert azért a jóból is megárt a sok. Meg többet is ér, mint a fél királyság…

Elindul hát a fiú és a lalája. Mennek, mendegélnek 6 hónapon keresztül megállás nélkül. Se nem esznek, se nem alszanak. Csak mennek. És mennek. Meg mennek és mennek.

Odaérnek egy hegytetőre. Ott azt látják, hogy körülöttük úgy fénylik a kő meg a föld, mint a nap! Mivel pedig pont arra jár egy öregember, megkérdik tőle, hogy mi ez a nagy ragyogás.

– Ez biza ifjú urak, a szótlan szultán-kisasszony hegyei. És az ő fénye világítja be. Pedig tettek rá 7 lepedőt, meg 3 sötétítő függönyt, és még egy szőnyeget is. Mégis idáig ér a fénye!
– No, és merre van ez csendes hölgyemény?
– Óóóó… csak erre kell tovább menni…alig 6 hónapot, és már ott is a serája (palota). A visszaútra nem kell gondolkodnotok, mert eddig mindenki odaveszett, aki megpróbálta a szultán-kisasszonyt szóra bírni.

Nos jó, mentek még 3 hónapot éjjel-nappal, mikor látnak egy kisvárost. Azt mondja a sehzádé a nevelőjének:

– Te lala! Már 9 hónapja gyalogolunk, de még enni sem álltunk meg! Azt hiszem elfáradtam… Mi lenne, ha betérnénk ebbe a szép kis városba?
A lala nem válaszolt. Az nem az ő dolga, nem azért került bele a mesébe, hogy egyszer is megszólaljon, hanem hogy….

Szóval bementek a városba. Ami nem mellékesen vérvörösen világított. Így mindjárt rá is kérdeztek a helyieknél, hogy miért is van ez. Tőlük is ugyan azt hallották, mint az öregtől: Mindez a szótlan szultán-kisasszony bájai miatt van. Pedig 7 függöny takarja, meg egy izlandi birka gyapjújából készített szőnyeg. De még így is vörös minden.

És már nincs is messze, csak 6 harmadhónapot kell menni. Néz is a herceg a lalára, hogy mit jelent az a 6 harmadhónap. De a lala csak egy nézéssel válaszol, hogy Te küldted el a matek tanárokat…

Hanem hát nincs a városban vidámság! Sokan szomorúak, mert valamelyik rokonuk megpróbálta szóra bízni a szultán-kisasszonyt. És egyikük sem tért vissza.

Nosza, mindjárt mehetnéke is támad a hercegnek, így inkább lemondanak az ételről, alvásról, de még a kávéról is! És mennek tovább. Pontosan 6 harmadhónapot.

El is jutnak egy palotához, mely emberi koponyákból van felépítve. Meg is jegyzi nagy bölcsen a sehzádé, hogy itt lesz a szótlan szultán-kisasszony. Találnak is a közelben egy várost, ide betérnek.

Itt viszont nagy sírás, sok a kesergés. Mindenki elvesztett valakit. Egyik a testvérét, másik a fiát. A harmadik emezét, a negyedik meg amazát. Meg is kérdik az emberektől, hogy miért ez a nagy szomorúság. Akik ismét elmondják, hogy a szótlan szultán-kisasszonyhoz mentek szerencsét próbálni, de senki se jött vissza.

Nosza, megörül a sehzádé, hogy eljutottak a célhoz. Mindjárt be is tér egy fogadóba, és lehatározza, hogy pár napig kávézgatni fog, míg kitalálja, mitévő legyen.

Másnap bemegy a csársiba (piac), ahol egy fülemülét talál. Olyan szépen énekel, hogy a herceg rögtön megveszi, és hazaviszi.

Este tovább kávézgat a fogadóban, és mivel jószívű ha nem öregasszonyok korsójáról van szó, ezért a fülemülének is belőle. Az pedig hamarosan megszólal:

– Min gondolkozol sehzádém?
A herceg nézi, és szagolgatja a kávéscsészét, vajon mi lehetett benne. Hogyhogy megszólalt egy madár? Mert ha esetleg dzsinn lenne, akkor oké. Vagy kisszék… esetleg szamár, akkor oké. Na de madár! Azért végül csak elmondja neki a történetét a szótlan szultán-kisasszonnyal.
– Egyet se félj sehzádém! – mondja a fülemüle – A szultán-kisasszony 7 függöny mögött van. Meg ugye ott van még az izlandi gyapjú szőnyeg is. Te nem láthatod őt, de ő sem láthat téged. Meg engem se! Amikor bemész hozzá, akkor rejt el engemet a kisszék alá. És ha a szultán-kisasszony nem akar válaszolni neked, akkor majd kezdj el velem beszélni. Majd úgy teszünk, mintha a kisszékkel beszélnél.

Megörül a herceg az ötlenek. Még pár napot kávézik, pipázik, majd megy is a szultánhoz, hogy engedélyt kérjen a próbához a lányával.

– Aj fiam, minek akarod te ezt? – kérdi az öreg szultán – Már bánom, hogy fogadalmat tettem, hogy csak az veheti el a lányomat, aki szóra tudja bírni. Viszont aki elbukik a próbán, az a fejét is elveszti. Haj, ha tudnád, hány fejet vágtam le magam! Mert hát a hóhérom is bepróbálkozott… Ott kint láthatod a palotát, amit a koponyákból raktam össze.

De a herceg addig győzködik, hogy a szultán enged neki.

Amikor pedig bemegy a sehzádé a szultán-kisasszonyhoz, mindjárt elrejti a fülemülét a kisszék alá. Majd illedelmesen megszólítja a hölgyet, bár nem látja. Nem lepődik meg, hogy nem kap választ. De azért még próbálkozik beszélgetést indítani az időjárásról, a közgazdaságról, Tokió emeletesbusz-hálózatáról, de még a szögfüggvényekről is meg a .NET programozásról. Hiszen ki tudja, mi érdekelheti a szultán-kisasszonyt… De egyikre sem kap választ. Így hát odafordul a kisszékhez.

– Hát jó, ha veled nem lehet beszélni, akkor majd beszélgetek ezzel a kisszékkel. Üdvözölve légy te kisszék! Miként szolgál az egészséged!
– Aj de jó, hogy megkérdezted! Az egyik lábam rövidebb, mint a másik három. De azért jól vagyok. És úgy örülök, hogy megkérdeztél! Van egy történetem, amit azóta akarok elmesélni, hogy kihajtottam a makkból. Mielőtt még kivágtak volna, és széket faragtak volna belőlem.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy sáh (szultán – ebből a szóból származik a sakk). És volt neki 1 lánya. Viszont egy másik sáh 3 fia udvarolt ennek a lánynak. A sáh pedig sehogy sem tudta eldönteni, hogy melyikük kapja. Így kitalálta, hogy elküldi őket dolgozni. Tanuljanak meg valamilyen mesterséget. Aki a leghasznosabbat találja, azé lesz a lány.

El is indult mindhárom fiú egyszerre, egy irányba. Mígnem egy forráshoz érnek. Itt azt mondja a legkisebb, hogy most már jó lenne szétválni. De viszont mindenki tegye le a gyűrűjét ez a kő alá. És csak akkor vegyék majd vissza, ha kitanultak valami mesterséget és visszaérnek. Így aki újra ideér, láthatja, hogyha valamelyik testvére már teljesítette a feladatott.

El is indulnak 3 fele. Majd 3 év múlva pontosan egy időben érkeznek vissza. Az egyik a távolbalátást tanulta meg. A másik 1 óra alatt utazik annyit, mint más 6 hónap alatt. Míg a harmadik olyan orvosságot tud készíteni, amelyik a halottat is feltámasztja.

Nosza, mindjárt ki is próbálják a tudományukat. A messzelátó hunyorít, majd ijedten mondja, hogy nagy beteg és haldoklik a sáh lánya. Mire a másik testvér tüstént készít egy csodagyógyszert, ami biztosan meggyógyítja. Míg a harmadik fogja az orvosságot, és gyorsan útnak indul. Alig pár perc múlva oda is ér a lányhoz, megitatja vele a szert, mire az meggyógyul.

– Nos kedves herceg! Ha te lennél a sáh, kinek adnád a lányodat? – kérdezi a fülemüle alias kisszék. – Én a távolbalátónak.
– Én meg annak, aki az orvosságot készítette.

Ezen vitatkoznak egy darabig, gondosan kerülve a harmadik testvért. Végül a szultán-kisasszony nem bírja tovább, és kifakad:

– Ostobák vagytok! Ha a harmadik nem viszi el az orvosságot, akkor a másik kettő tudománya mit sem ér! Mindenképpen az utazónak jár a lány! – morgolódik a szultán-kisasszony.

No de megörül mindenki! Mégiscsak megszólalt a lány! Csakhogy jó úrhölgyhöz illően mindjárt korrigálja is a tévedését. És azt mondja, hogy majd akkor megy hozzá a herceghez, ha három alkalommal tudja szóra bírni. Mert egy alkalom még nem alkalom. Ha meg nem sikerül, az ő fejét is vágják csak le! – mondja duzzogva,

Másnap este ismét megjelenik a sehzádé a fülemülével. Ezúttal a szekrényben bújik meg a madár. Szegény kisszék helyén csak faforgács található. A herceg ismét próbálkozik az illedelmes beszélgetéssel. Ezúttal kvantumfizikával, elektroncsövekkel, és észak-afrikai barlangrajzokkal próbálkozik, de a szultán-kisasszony kitartóan hallgat. Nos jó, akkor legyen inkább a szekrény. Annak is van egy története.

Egyszer volt, hol nem volt. Volt három fiú: Olajos, Mézes és Vajas. Ugyan annak a lánynak udvaroltak, de erről nem tudtak. A lány viszont nem tudott dönteni. Mígnem egyik nap ijedten tapasztalta, hogy kezdi kihízni a kedvenc ruháját. Muszáj lesz gyorsan férjhez menni!

Ezért ás egy sírt a kertben. Tesz mellé egy halottas lepedőt. Majd pedig meghívja mindhárom kérőt 1-1 óra különbséggel. Először Olajos érkezik, ki látja, hogy a lány nagyon sír. Kérdezi, hogy mi a baj?

– Ó jaj! Meghalt az apám! Betettem a sírba, de jött egy gonosz szellem, és megszállta. Apám kiugrott a sírból, és azóta is itt rohangál valahol. Ha szeretsz, kérlek, segíts! Vedd magadra a halotti leplet, és feküdj be a sírba, mintha meghaltál volna. Ha apám erre jár, majd megijed tőled, és biztosan elmenekül. Három óra biztosan elég lesz…

Nos jó, végül is mások sárkányokat fejeznek le szerelemből. Ez sem lehet rosszabb.. Így Olajos befekszik a sírba, és vár. Közben megérkezik Mézes. Ő is látja, hogy sír a lány, ő is kérdezi az okokat.

– Ó jaj! Meghalt az apám! Betettem a sírba, de jött egy gonosz szellem, és megszállta. Most ott fekszik a sírban, de időnként megmozdul. Félek, hogy kiugrik, és elszalad. Ha szeretsz, kérlek, állj oda a sír mögé, mintha sírkő lennél. És ha megmozdul, csapd le egy kővel!

Nos jó, végül is mások sárkányokat fejeznek le szerelemből. Ez sem lehet rosszabb.. Így Mézes beáll sírkőnek, és vár. Közben megérkezik Vajas. Ő is látja, hogy sír a lány, ő is kérdezi az okokat.

– Ó jaj! Meghalt az apám! Betettem a sírba. De az egyik ellensége rossz szellem lett. Nézd! Ott áll a sírjánál, hogy valami gonoszat tegyen vele! Ha szeretsz, kérlek, mentsd ki apámat, és hozd ide!

Megy Vajas, és kiveszi Olajost a sírból. Mire Mézes meg le akarja csapni. Csakhogy Olajos meg azt hiszi, hogy visszajött a szellem, és ő meg Vajast kezdi el ütni. Így hatalmas dulakodás kezdődik. Amikor pedig egymásra ismernek a testvérek, még inkább verekedni kezdenek.

– Mond csak sehzádé! – kérdezi a fülemüle alias szekrény – Ha te lennél a lány, melyik fiút választanád? Én biza a Vajast! Szerintem nagyon bátor volt!
– Én meg inkább Mézest! Hiszen nem lehetett könnyű órákig mozdulatlanul állni.

Ezzel heves vita kezdődik köztük, de ezúttal is gondosan kerülik a harmadik testvért. Mígnem a szultán-kisasszony nem bírja tovább, és kifakad:

 – Na és Olajos? Róla megfeledkeztek? Hát nem ő tette a legtöbbet? Órákat várakozni a hideg földben…

Újra nagy az öröm, mert megint elszólta magát a szultán-kisasszony. De még egyszer újra kell próbálkoznia a hercegnek. Aki másnap este újra megjelenik. Ezúttal már két kupac faforgács látható a szobában, így a fülemüle a küszöb alatt bújuk meg.

A sehzádé ismét próbálkozik az illő beszélgetéssel. Ezúttal a gyümölcsturmixok forgási sebességének a számításával indul, majd áttér a hagymareszelés titkára, és a pálinkafőzés trükkjeire. De mivel süket fülekre talál, így inkább a küszöbbel kezd el beszélgetni. Annak is van egy története.

Volt egyszer három fiú. Egy ács, egy szabó, meg egy szofta (papnövendék). Együtt laktak, együtt éltek. Egyik nap az ács talál egy igazán szép fadarabot. Annyira megtetszik neki, hogy egész este nem tud aludni az izgalomtól. Hiába issza már a huszadik kávéját…. Így gondol egyet, és egy tizenéves lányt formáz belőle. Ezután elalszik.

Felébred a szabó és nem tud elaludni. Ő is próbálkozik a kávéval, de csak nem jön álom a szemére. Ekkor meglátja a faragott lányt. Annyira megtetszik neki, hogy mindjárt var neki egy ruhát. Ettől pedig igazán csinos lesz. Közben pedig kifárad, és elalszik.

Felébred a szofta. Ő is mindjárt a kávéhoz nyúl, de ő sem tud aludni. Ekkor meglátja a faragott lányt a ruhában. Meg jobban megtetszik neki, és imádkozik egyet, hogy a lány életre kelljen.

A lány, mintha csak álomból ébredne, kinyitja a szemét, és felkel. Olyannyira csodaszép, hogy mindjárt a másik két fiú is felébred. És mindjárt össze is vesznek, hogy kié legyen a lány.

– Sehzádém! Szerinted kié legyen? – Kérdezi a küszöb, alias fülemüle. – Szerintem az ácsé. Mégiscsak ő faragta.
– Szerintem meg a szabóé! Ha nincs rajta az a szép ruha, a szofta nem akarta volna életre kelteni

Ezzel megint éles veszekedés veszi kezdetét. A szultánkisasszony pedig megint nem bírja tovább, és megint átszól.

– Ó, ti bolondok! Hát nem értitek, hogy a szofta volt aki életre keltette?? Nélküle nem kelt volna életre a lány! Mindenképpen ő érdemli!

De hopp, megint megszólalt a szultán-kisasszony. És ez már a harmadik alkalom volt, így mindenképpen el kell vennie a herceget. Nem lehet ellene több kifogása. De nincs is, mert neki már az elején is tetszett a herceg, de azért jól esett megizzasztani. Érezze, hogy hol lesz a helye a jövőben..!

Az öreg szultán is örült, mindjárt el is jegyezte őket. Utána pedig átmentek a sehzádé apjához, és ott rendeztek nagy lakodalmat. 40 napig tartott, amikor valakinek eszébe jutott az öregasszony, így őt is meghívták.

Később ő is ott élt boldogan a palotában. Csak a sehzádé gyerkőcei lövöldözte a korsójára ezüst golyóbisokkal.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)
Török mesék: A szótlan szultán-kisasszony, 10.0 out of 10 based on 1 rating
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


104
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    bir
    “1”
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések