Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Augusztus 20-ra való tekintettel, meg az amerikai napfogyatkozásra (meg mert olyan kedvünk van), íme egy újabb török mese!

Forrásunk kitartóan az eredeti Kúnos Ignác 1923-as törökországi gyűjteménye (Boszporuszi tündérvilág). Egyszer azért csak elfogy a könyv! Szóval kitartást! 🙂

Volt egyszer egy szegény asszony………..(még több pont)…………………….(még még)……….(na, ennyi  talán elég lesz). És volt annak egy lánya.

A lány egész nap csak hímzett. És ez így bizonyára jó is volt. Az anyja nem is akarta ebben megzavarni, inkább minden nap elment hozzá, hogy ott mossa a fehérruhát (ezt valamiért fontos volt kiemelni.. bizonyára a pirosakat más valakinél mossa). No meg a lánynak újabb, és így jobb mosógépe volt, rengeteg különleges funkcióval. Pl. lángossütővel..

Egyik nap ül a lányka az ablaknál, és éppen azték-mintás terítőt hímzett, amikor egy kis madár odarepült az asztalához, és azt mondta:

– Ó lányka, lánya. Holt embernél a sorsod!

Majd mire a lány bármit is mondhatott volna, továbbrepült. Mindezek után érthető, hogy a lány erre a napra befejezte a hímzést.

Este elmondta a lány az anyjának, mi történt. Szerencsére az anyja megértő volt, és azt mondta:

– Csukd be jó alaposan az ajtókat, ablakokat, és ülj vissza dolgozni!

A lány megfogadta a tanácsot, és másnap reggel – hiába volt már akkor 40 fok – mindjárt jó alaposan becsukta az összes ablakot, és ajtót. Majd úgy kezdett el dolgozni. De egyszercsak hogy, hogy nem, a madár ismét ott volt az asztalon.

– Ó lányka, lánya. Holt embernél a sorsod!

Majd megint elrepült. Mintha nem is lenne csukva az ablak.

Este a lány elmondja az anyjának, mi történt. De az anyja megint megnyugtatta, hogy ilyen apróságok miatt nem érdemes a munkát félbeszakítani. Másnap ne csak az ablakokat és az ajtókat csukja be a lány jó alaposan, hanem mindjárt bújjon is be egy nagy szekrénybe. Vigyen magával gyertyát is, hogy tudjon dolgozni. Jah, és azért a házat ne gyújtsa fel.

Nos jó. Másnap reggel a lány jó alaposan bezárja az összes ablakot (egyet még be is falaz gyorsan), meg ajtót. Majd kiválaszt egy kényelmes szekrényt. Miután pedig kihajigált belőle mindent, szépen beköltözik a hímző készlettel meg egy kupac gyertyával.

De alighogy nekiállna a munkának, ismét megjelenik előtte a madár.

– Ó lányka, lánya. Holt embernél a sorsod! – majd eltűnt.

Nem sokon múlott, hogy a lány ijedtében felborítsa a gyertyákat, és ezzel felgyújtsa az egész kerületet.

Este elmondja az anyjának, hogy megint mi történt. Most már az anyját is zavarja a dolog. Pince nincs, ahova a lányt be lehetne zárni, a munka meg nem halad. No és mi van, ha tényleg igazat szól az a madár? Úgyhogy el is döntik, hogy másnap együtt várják a madarat (kis szerencsével akár még el is kapják, és akkor meg lehet majd sütni).

De akárhogy is várják a madarat, csak nem repül arra többet…

A következő napok, hetek, de még hónapok is így telnek. Az anya és a lánya együtt várja, hogy megjelenjen a madár. Ki se lépnek a lakásból!

Mígnem egyik nap a szomszéd lányok kopogtatnak, hogy elhívják a lányt magukkal, ki a mezőre. Gondolkodik az anya, mi legyen… végül is a munka nem halad, a lány meg búslakodik. Egy kis kikapcsolódás még jól is jöhet neki. Így elengedi, hagy menjen szórakozni.

Ki is mennek a lányok a rétre a virágok közé, ahol táncolnak és pajzánkodnak* estig, amikor is hazaindulnak.

*Ez bizony így van benne az eredetiben. Mindenki találja ki, hogy ez mit is jelenthet pontosan: kibontják a hajukat? ruha nélkül napoznak egyet?

Útközben egy forráshoz érnek. Itt mindegyik lány iszik. De amikor a szegény asszony lányára kerül a sor, akkor hirtelen egy hatalmas fal veszi körül. Olyan magas, amin senki se tud átjutni. És olyan vastag, hogy még a hang sem megy át rajta.

Meg is ijed a többi lány, hogy most mi történt. Meg mit tegyenek. És legfőképpen miként mondják el az anyjának, hogy elvesztették a lányát?? No meg melyiküket is hibáztassák az egészért.

Végül csak elmennek a szegény asszonyhoz, és elmondják nagy sírások közepette, hogy merre találja a lányát.

Odamegy az asszony, és látja, hogy tényleg ott a fal. De ő se tud átmászni rajta. És hiába kiabál, nem hallja bent a lány. Végül mindketten sírva fakadnak, és sírnak egészen reggelig.

Miután felkelt a nap, a lány látja, hogy a falon egy ajtó van. Holott, korábban még nem volt. Nosza, megvonja a vállát, hiszen rosszabb már nem lesz, és átlép az ajtón.

A túloldalon egy csodás szerájt (palotát) lát. Amikor pedig bemegy, akkor a mesés csarnokban a falon 40 kulcsot talál a lány. És 40 ajtót is, amit a kulcsokkal tud kinyitni. Az elsőben ezüst van, a másodikban arany, a harmadikban gyémánt, a negyedikben rubint, az ötödikben…..öööö….szóval így tovább, míg a negyvenedikben egy ifjú legyén van kiterítve. Mellette papíros, és egy legyező.

“Ki engem 40 napig legyezget, és imádkozik mellettem, az megtalálja a sorsát” – áll a papíron.

Erről eszébe jut a lánynak, amit a madár mondott. Itt is itt a sors. És hát a fiút is akárhogy nézi, eléggé halottnak tűnik. Se légzés, se szívverés, se semmilyen reakció, amikor véletlenül belerúg a szöges magassarkújával.

Nosza, megmosakszik a lány, ahogy az illik imádkozás előtt. Majd a legyezővel a kezében leül a legény mellé. Éjjel-nappal legyezi, és közben folyamatosan imádkozik.

Letelik a 40 nap, amikor a lány a látja, hogy egy arab lány áll a palota előtt. Gondolja a lány, hogy kimegy, és megkéri az arabot, ő folytassa egy kicsit a legyezést és az imádkozást. Már igencsak ideje lenne, hogy a lány megmosakodjon, összeszedje magát, stb..

Nos jó, a fekete lány átveszi a helyét, és ő legyezgeti tovább a legényt, meg imádkozik. A nem fekete lány (csak közepesen barna) pedig elsiet, hogy rendbe tegye magát. Hiszen valahogy ki kell néznie, ha majd a legény meglátja.

Miközben a sötétbarna-fekete lány a fiút legyezgeti, elolvassa, mi is áll a papíron. Míg ezzel foglalatoskodik, a legény felébred.

Nem lát ő mást, csak az arab lányt. Gyorsan odamegy hozzá, átöleli, és a feleségében szólítja.

Amikor viszont visszaér a kevésbéfekete lány, nem hisz a szemének, mi minden zajlik ott éppen. De a méginkább fekete lány gyorsan reagál.

– Én, mint a szultán lánya, nem tűröm, hogy ilyen ruhában jelenj meg előttem, te szolga! Mars vissza a konyhába!

Csodálkozik a legény, hogy most akkor mi van. De hát a sötétebb lány a felesége, a nem olyan sötét meg a szolga. Végül is akkor minden rendben van..

Elérkezik a bajram (ünnep) ideje. Ilyenkor az a szokás, hogy a legény (mivel szultán lenne) megajándékoz mindenkit. Először a feleségét (a sötétfeketét) kérdezi meg, hogy mit szeretne. Ő egy olyan ruhát akar, amit a tű nem jár át, az olló pedig nem vág át. Ezek után a szolgáló lányt (ő a nemolyanfekete) kérdezi, ő mit szeretne.

– Türelemkő sárga színű, türelemkés barna nyelű. Ezt a kettőt kérem.

Útra kell a legény, és a ruhát hamar meg is találja. De bármerre is nézelődik, se a türelem kését, se a türelem kövét nem találja. Így hajóra száll, hogy hazamenjen.

Éppen félúton jár a hajó, amikor egyszercsak megakad, és nem megy tovább. A kapitány mondja, hogy egy szavanemtartó ember van a fedélzeten, ezért nem tud a hajó tovább menni. Erre a legény jelentkezik, hogy ő lenne az. A kapitány értékeli, hogy önként jelentkezett, így nem dobja a vízbe, csak visszaviszi az indulási kikötőbe. Tartsa be az ígéretét, és majd csak aztán szálljon a hajóra.

Megy, mendegél a legény. Keresi mindenhol a kért tárgyakat, de sehol sem találja. Már annyit bolyong, hogy eltéved. Egy forrásnál áll meg pihenni, ahol rátámaszkodik egy kőre.

No de a kő meg mozdul, mire egy nagyszájú arab jelenik meg előtte, és kérdi, mi a kívánsága.

– Türelemkő sárga színű, türelemkés barna nyelű. Ezt a kettőt kérem.

Egy pillanat múlva már mindkét tárgy a legény kezében van. Gyorsan visszasiet vele a kikötőbe, ahol a kapitány már éppen azon gondolkodott, nem vár tovább és elindul. Így már gond nélkül haza is ér, és át is adja az ajándékokat.

De furdalja az oldalát a kíváncsiság, hogy miért kérte ezt a nemolyan-fekete lány. Így este belopózik a konyhába, és elbújik a szekrényben.

Megjön a lány is, maga elé teszi a türelemkövet, és elkezd neki mesélni. Elmondja a történetét, miként jelent meg a madár nála 3 alkalommal, és hogy megijedt tőle. Majd elmondja, miként veszett el a forrásnál, és miként talált rá a palotára.

Ahogy így beszél, a türelemkő egyre csak puffad, növekszik. A lány tovább folytatja.

Elmeséli, miként talált rá a legényre, és miként imádkozott érte 40 napon és 40 éjszakán keresztül, és miként legyezte. Elmondja azt is, miként kérte meg az arab lányt, hogy ő ugorjon be a helyére egy kis időre.

A türelemkő egyre csak nagyobb és nagyobb lesz. Mintha fel akarna robbanni. De a lány folytatja.

Elmondja, hogy míg kiment tisztálkodni, a legény az arab lányt választotta, aki végül őt a konyhába tette.

A kő ekkor kipukkad, és mindent sárga hab terít be. Felsóhajt a lány.

– Pedig te csak egy sárga kődarab vagy, és mégse bírtad ki. Hát mit tegyek én, egy gyenge és szegény lányka??

Ezzel megfogja a kést, hogy végezzen magával. De a legény előugrik a rejtekhelyéről, és az utolsó pillanatban megállítja.

– Te vagy az én sorsom! – kiáltja a legény.

Így, hogy most már minden ért, meg a kés is a kezébe került, megöli a legény az álnok arab lányt. A nem arab lánynak pedig elhozatja az anyját, és ezentúl nagy boldogságban élnek.

Néha-néha a madár is eljár hozzájuk, és meglepi őket valami különleges helyen. És közben azt mondja, hogy

– Ó lányka, boldog lánya. Megtaláltad a sorsod!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

 

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


92
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    saat kaçta?
    “at what time?”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések