Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Fülszöveg:

Bomba robban egy isztambuli villamoson – egy átlagos nap, egy mindennapos merénylet a 2027-es év Törökországában, amely az Európai Unió legfiatalabb, legsokszínűbb, ugyanakkor legszegényebb tagja: Közép-Ázsia bazárja, a földgázkincsek kapuja, a nanotechnológiai fejlődés műhelye.
Ez a robbanás azonban az Adem Dede téri dervisház minden lakójának életét felforgatja: a katasztrófákra fogadásokat kötő, nyugalmazott közgazdászprofesszorét, az országos földgázcsalással élete legnagyobb dobására készülő brókerét, a legendás, mézzé lett ember nyomába eredő régiségkereskedőét, a nanotechnológiai újítást eladni próbáló marketingesét, a szívbeteg kisfiúét és a házban bujkáló férfiét, aki a merényletet követően dzsinneket kezd el látni. Olyan veszély nyomára bukkannak, amely nem csak Törökországot, hanem Európa többi részét is fenyegeti…

Ian McDonald - A dervisház

Ian McDonald – A dervisház (forrás: Bookline)

Szerencsére a könyv nem ilyen. 🙂 A fülszöveg eléggé túlzás. Még ebben a futurisztikus Isztambulban sem átlagos dolog a merénylet. Reméljük, 2027-ben sehol a világon nem számít majd átlagosnak egy bomba robbanása.  Ezen felül ez a robbanás is inkább csak pukkanásnak számít.

Ian McDonald könyve valójában Isztambulról szól. Ahogy ő elképzeli 2027-ben. Hat különböző ember történetét meséli el, akik hat teljesen különálló világban élnek. Egy dolog köti össze őket: a címben szereplő dervisház, bár igazándiból mindenhol történik valami, csak éppen ott semmi.

A történek a jövőben játszódik. De nem sci-fi, ez akár még a valóság is lehet. De egyúttal bemutatja a mostani, és az 1980-as évekbeli Isztambult is. Ráadásul olyan helyekre kalauzol, ahova a turista ritkán jut el.

Megismerhetjük, milyen lehet majd a tengeralatti metrón, a Marmaray-en utazni. Vagy milyen lesz Levent 20 év múlva, a kereskedelmi központ.

Kedvencem benne Isztambul elnevezése: a városok királynője. Ez nagyon találó! 🙂 Erről fogok még írni bővebben. 🙂 Ez is jól mutatja Isztambul és Budapest hasonlóságát. Az utóbbit ugyanis úgy szokták nevezni, hogy a Duna királynője. Bár a két felség szeszélye között lényeges különbségek vannak. 😀

Tehát aki szereti Isztambult, annak mindenképpen ajánlott elolvasni ezt a remek könyvet. 🙂

Innentől csak az folytassa tovább, aki már olvasta a könyvet! Szigorúan csak aki már olvasta, mert cselekményleírást is tartalmaz!!! Kemény kritika következik.

Elsőnek mindenek előtt a pozitívumok: Ian McDonald remek, és izgalmas könyvet dobott össze. Nem unatkozunk az 574 oldal egyikén sem. 🙂 Ráadásul a helyszín Isztambul! Mi kell még? 🙂

És akkor jöjjön a negatív (természetesen építő jellegű, hátha Ian bácsi elolvassa majd ezt a cikket valamikor) kritika.

Isztambul bemutatása

A könyv egy picit hasonlít Török Ferenc Isztambul c. filmjére. Azzal a különbséggel, hogy a könyv nem lett elbénázva. Isztambult nem lehet csak úgy bemutatni. Erre jó példa a blogom (na persze! :D), ahol már 1000 bejegyzés felett járunk, és még mindig csak az elején vagyunk.
Az író kiemel bizonyos részeket, amelyek láthatóan tetszettek neki amikor Isztambulban járt, majd jó részletesen leírja. Szerintem teljesen feleslegesen. Időnként pedig úgy tesz, mintha a szereplők is most járnának először ebben a városban.

Szerintem, ha ezt kihagyta volna, akkor sokkal izgalmasabb könyvet írhatott volna. Persze én itt élek, másnak lehet, hogy pont ezek a részek tetszettek nagyon. 🙂

Itt tenném hozzá, hogy a Marmaray elindulása utána Sirkeci-Harem autós komp valószínűleg meg fog szűnni. Ez persze apró hiba, és kis módosítással lehetne javítani, hiszen a többi (utas) komp egészen biztosan megmarad. 🙂

Térkép

A legrosszabb a térkép. Az nagyon össze van kavarva. A történet helyszínét, az Adem Dede teret nem sikerült megtalálni. Elvileg Eskiköy-ben játszódik. Ilyet se sikerült találni. Van viszont Eskişehir, de az a Taxim tér másik oldala, ahol pedig aligha lehet régi faházat (plána az 1700-as években épültet) találni. Mindeközben a mecset a Laleli (Tulipános) dzsámi, ami pedig Beyazitban, a történelmi városrészben fekszik. A könyv hangulatának egyébként jobban megfelelne az a környék. Bár az is éppen most kezd felkapott lenni, így ott még bármi megtörténhet 2027-ig.

Nem. A mi valódi helyszínünk Cihangir. Ez Beyoğlu-ban, a Taksim tér és a Boszporusz között található. Nagyon kellemes helyszín, az éjszakai élet egyik központja. 2027-re pedig Isztambul egyik legkedveltebb környéke lesz.. Érdekesség, hogy a könyvben szó van Cihangirről, tehát az író nem ide akarta helyezni a történet központját (talán akkor Karaköy-be?). Úgyhogy ez a rész nem túl világos.

Mindene esetre ha kedvetek van, a Yandex segítségével sétálhattok itt egyet. 🙂 Az egyetlen utca, ami a könyvben is szerepel, és a valóságban is megtaláltam, az a Güneşli sokak (Napos utca). De itt nincs semmi, amiből Adem Dede tér lehetne. Helyette egy kellemes parkot találhatunk.

Ide turistaként is érdemes eljönni, ha igazi Isztambult szeretnétek látni. 🙂

Hasonló hiba, hogy a történet elején a villamos a Necatibey Cd-in halad. Holott ott biztos nem fog, mert nem fér be. A villamos a mellette levő Kemeraltı Cd-n jár. Ezt az utat pedig már Meclis-i Mebusan Cd-nek híják ott, ahol a merénylet történik.

Érdekes módon két szereplő is ezen a villamoson utazik. Holott ez a másik irányba halad, mint ők. Úgyhogy ők egészen biztosan nem lehetnek a járművön.

Jövő

A könyv nem sci-fi, mert a jövőről nem tudunk meg szinte semmit. Ez persze nem is baj. Viszont furcsa, hogy ahogy Isztambulból kiemel egy-két részletet, ugyan úgy a jövőről is csak 1-2 részletet emel ki. Pl. automatikus autót és a nano. Minden más marad ahogy van.

A jövő nem is távoli. Igazándiból nagyon is közeli. Így nem is kell a fantáziát nagyon elengedni. Viszont a mostani technikai újításokat figyelembe véve ennél azért több változás várható.

Nem is beszélve Törökország EU csatlakozásáról, ami az egész könyvben csak említve van. Pedig egy-két változást az is hozhat. Nem is ezért furcsa, hanem mert egyszerre ki is emeli az író ennek a fontosságát, meg nem is. Nem igazán lehet vele mit kezdeni. Ráadásul minden iszonyú drága. 100 euróból ma egészen jól el lehet tengődi pár hétig. 1000 euró pedig akkora pénz, amit nem hord mindenki a zsebében.

Ami még furcsa, hogyha olyan fejlett nano-technológia létezik, amivel a tudatot lehet módosítani (hiszen az emberi testrészek közöl ezt ismerjük legkevésbé), akkor miért nem tudnak egy “sima” szívet megszerelni?

Mézzé lett ember

Na ez az, ami nagyon jó. Kutatás Isztambul rejtett kincse után. Isten (Allah) neve Isztambul épületeiben. Na az a dolog, amire egy egész könyvsorozatot lehetne építeni. Ebből nagyon sok mindent ki lehetett volna hozni. Kár, hogy nem történt meg. De még mindig ez a legjobb része a könyvnek.

Kiadó

Neki egy hatalmas fekete pont. Nem is egy, mindjárt kettő! Inkább három!

A könyv elején a kiadó bemutatja a török abc-t. Majd mindjárt kiköti, hogy tipográfiai okokból az İ-t és az ı-t nem fogják használni. Na ne!!! Lehet sok mindenre hivatkozni, de hogy pont tipográfiai okokra…. Az a szerencséjük, hogy nem volt repülőjegy aznapra, amikor ezeket a sorokat olvastam, mert bementem volna hozzájuk, és megmutatom, hogy kell csinálni… Készítettünk ennél bonyolultabb írásjelekkel ellátott könyveket (nyomdász lennék, na) még 2000. előtt. Pedig akkor nem volt még a tipográfia ilyen egyszerű!
Ma ez a bizonyos tipográfiai ok kb. 2 perces munka.

Kedves olvasók, lusták vagyunk/nem értünk a szakmához/nem tudjuk kezelni a programot, ezért nem lesz a könyvben İ és ı.
Mennyivel szebb lett volna azt írni, hogy nem akarjuk az olvasót összezavarni…

Szóval itt duzzogtam pár napot…

Második fekete pont az utcanevek miatt jár. Most vagy lefordítjuk mindegyik utcát magyarra, vagy nem.

Harmadik fekete pont:
Aki a könyvet olvassa, annak valamilyen szinten járatosnak kell lennie Isztambulban, és a török kultúrában. Mit jelent az, hogy rakı, yalı , stb..? Tessék kérem megmagyarázni! És más török szavak is vannak, amelyeket a kedves olvasó esetleg nem ismer.

Ugyan ez igaz a térképre is. Nincs térkép. A könyv leírja, hogy X befordul az Y utcán. És most mit kezdjek ezzel? Valami kapaszkodó jó lett volna, hogy az olvasó tudja, mégis ki merre jár. Nekem a helyszínek többsége ismerős volt, de az utcákba én is belegabalyodtam (és nemcsak azért, mert többségét nem találtam meg). Holott engem komolyan érdekelt, merre jár a főhős, ha már egyszer itt zajlanak az események a szomszédunkban.

Összességében

A könyvben több téma halad egyszerre (nem egy történet több szálon). Ez egyébként nagyon is jól sikerült. Tehát egy jó könyvet kaptunk eredményül.
Viszont szerintem ha csak egy témát választott volna ki az író, akkor egy sokkal, de sokkal jobb történetet lehetett volna összehozni. Isztambul elrejtett betűivel, legendáival, misztikumaival egy egész Harry Potter/Gyűrűk Ura világot fel lehetett volna építeni. Egy olyat, ami itt van előttünk, de mégsem látjuk.

Én leírtam a véleményemet. Most várom a tiéteket is! 🙂

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)
Könyvajánló: Ian McDonald - A dervisház, 10.0 out of 10 based on 2 ratings
 

2 hozzászólás a(z) Könyvajánló: Ian McDonald – A dervisház bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


82
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    güle güle
    “goodbye”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések