Beyoğlu csoki

Törökországban nagyon finom a csoki (mégiscsak a mesés keleten vagyunk. 🙂 ). Na de olyan, mint a „házi készítésű” Beyoğlu csoki…!

Legjobb egyébként moziba bemenet előtt venni egy táblával, hiszen ott árulják a kapuban. Bent pedig, ha nem látjuk a filmet az előttünk ülőtől , akkor a csokis kezünket akár bele is törölhetjük

A Beyoğlu csoki, teljesen meglepő módon, Isztambul Beyoğlu kerületének híres csokoládéja. Bár úgy hangzik, mint egy márkanév, valójában mindegyik bolt a saját „eredeti és egyetlen, meg igazi, és valódi” csokiját készíti. Házilag, otthon.

Persze nem a kamrában, mert annál azért nagyobb mennyiséget adnak el naponta, de nem is nagyipari módon. A „házi készítésű” mára már inkább amolyan szlogen lett.

Maga a csoki viszont, ami egyébként roppant finom, tényleg minden jellegében házias jellegű. Már a csomagolás is egyszerű alumínium, mindenféle márkanevek és feliratok nélkül. Jó kérdés, hogy az eladó honnan tudja, melyikbe mi van.

Pedig választék van bőven: Mindenek előtt azt kell eldönteni, hogy a fekete (keserű), vagy a tejescsoki kategóriából szeretnénk. Majd pedig utána, hogy mi legyen benne: mogyoró pisztácia, stb.. vagy még több stb… 🙂

Az İstiklâl Caddesi-n összesen 3 (de talán 4) bolt üzemel. Bár az egyik (és a legfinomabb) éppen csak egy sarokbódé. Az eladó is alig fér el a csokik mellett. Így mondjuk legalább nem nem hízik el.

Megkérdeztük az egyik boltot, hogy milyen régóta is árulnak csokit. Azt mondák, hogy nagyon régóta. És természetesen már akkor is legalább 100 éve csokit árultak, amikor a gyaur és névrabló konkurencia megjelent volna.

Érdekes módon, a többiek is hasonlóan válaszoltak.

Az ára mondjuk kicsit magas, de viszont nagyon finom. 🙂 Aki erre jár, na hagyja ki, mert egy igazán finom török csokit ehet. 🙂