Kalandok Isztambulban és Törökországban.

2015. 06. 17. – igen, már az előző nap kezdődik. Olyan korán van a reggeli, hogy az már tegnap!

22:00 – Itt vagyok Trabzonban (bővebben majd a Ramadán végén), az egyik téren. Nemrég lett vége a sima vacsorának. Azt mondták a hotelben, hogy 01:00-kor kezdődik a reggeli. Hajnali (vagy ez már esti??) egykor!! Hát addig nem éri meg lefeküdni aludni. Mit nem éri meg! El se jutok az ágyig…

Na jó, eldöntöttem. Itt ülök, a telefonomat a napelemes táskáról töltöm, és e-bookot olvasok. Én bizony a hátralevő időt evéssel és ivással töltöm. Ez itt Trabzon. Tea van bőven! A hamsıköy sütlaç (tejbegríz pedig nagyon finom. Mogyoróval a tetején.

Szóval majdcsak kihúzom 1-ig. És utána? Hát… lehet kezdeni enni!

Hamsiköy sütlaç

Hamsiköy sütlaç

Tegnap már teszteltem magamat: a fél éjszakán vedeltem a vizet. Nem is kezdtem szomjazni délután 4-ig. Pedig 32-34 fokban jártuk a várost, a szokásos 8 kg-os táskával. Jah, és ez itt Trabzon. Itt se ismerik a vízszintes utcákat.

23:30 -Na jó, elébe megyek a dolgoknak: elintézem most a fürdést, meg mindent. Most így nem tudom, mikor van a ma/holnap határvonala. Persze éjfélkor… de egyébként. Holnap 5:25-kor megy a repülőnk Isztambulba (persze az utazás felmentene a böjt alól, de ma már nem megerőltető a klimatizált repülőn aludni). Trabzonban viszont 2:39-ig tart a reggeli (Isztambulban 3:22 – ennyi az időeltolódás.. naja.. 900 km..). Legalábbis ajánlott eddig enni és inni. Utána viszont már nem érdemes aludni.. Meg előtte sem.. vicces napnak nézünk elébe.

2015. 06. 18. –  Ma kezdődik a Ramadán (Ramazan)! Nálam már tegnap.

00:20 – ajaj, a téren jól telettem-teleittam magamat hogy fogok így enni. Na mindegy, azért iszok még egy kis vizet. Meg főzök egy teát.

01:00 – Huhuhú! 1 óra van! Lehet menni reggelizni! Bár általában 7-kor kezdődik a reggeli, de most a Ramadán miatt már 1-kor kinyitott a tetőn lévő étterem. Egy kis csoport vagyunk, akik együtt nézzük a téren reggeliző lenti csoportot. Vagy azok még vacsoráznak? Ki tudja.. szerintem ők sem.

01:10 – Oké, van időnk.. Együnk csak nyugodtan.. Egy kis kenyér, egy kis zöldség. Meg sok sok tea. És persze még több víz.

02:00 -Még mindig eszem. Igazándiból könyvet olvasok és iszogatok. Mióta is csinálom ezt? Tegnap óta? A világ keletkezése óra? Mintha mást se csinálnék, csak ülnék, és iszogatnék.

02:30 – Oké. Most jön az, amikor a gravitációval összefogunk a biológia ellen. Már nem bírok többet inni. De ha a számba öntök még vizet, akkor az lefele folyik. Ugye bár? Had lássuk!

02:35 – Nicsak! Még ez is befért! Mint egy zsák víz! Pont olyan vagyok.. közben az álmosság is kezd előre törni. De nem lehet aludni! Nemsokára indul a repülő! Majd a gépen alszok. De jó lenne nem előtte valahol.. a check-in pultnál, vagy máshol…

04:00 – Elhagytuk a szállodát. Az a jó Trabzonban, hogy kicsik a távon. A transzfer 10 perc alatt kint van a repülőtéren. És a reptéren sincs túl sok zavaró tényező.. 40 perc alatt meg lehet lenni mindennel

Meg azért is jó, ha 10 perc alatt kint van a reptéren, mert hát… izé… sok vizet ittam, és ki kell menni.

04:25 -Kár ezért a sok vízért, ami csak így elmegy… azért integetek neki egyet.

Persze ott van még a reptér, ami egy külön történet. Így az majd egy külön történet lesz…

05:25 – Huhú! Repülünk! Én meg zzz….

06:00 – zzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz

07:25 – A repülő megérkezik a Sabiha Gökçen repülőtérre. Ez persze megint egy külön történet. De mindegy is, mert Isztambul, Isztambul!

09:40 – Ellentétben Trabzonnal Isztambulban nem 10 perc hazajutni a reptérről. De nagyon nem ám!

Jah, és szakad az eső.. Micsoda nyár van már…

10:00 – Most már dolgozom is. Mintha mi sem történt volna. Ilyenkor azért még nem olyan vészes.

Na jó, tea nincs. Pedig az most nagyon jól jönne. Meg pár pohár vizet is el tudnék képzelni. Kint meg van víz bőven.

Á, nem is, elállt az eső. Csak párás minden.

11:00 – Ha már én nem ihatok a virágot locsolom. Már negyedszerre. Azt hiszem utálni fog. Ez egyébként amolyan ufó-kukac. Nem igazi virág. Elég fura… úgy megkedveltem.

Ufó-virág

Ufó-virág

12:00 – Most van az ebédidő. Vagyis hogy nincs. öööö

De legalább ennyivel hamarabb mehetünk haza. Bár ennyivel nem fogunk korábban enni. Isztambulban 20:48 az vacsoraidő. Trabzonban csak 20:05. Jól megcsináltam… 40 perccel meghosszabbítottam az egyébként se rövid böjtöt…

Igaz viszont, hogy egy idő múlva már teljesen mindegy..

13:00 – No, most értünk el oda, amikor viszont már tényleg jó lenne egy pohár víz. Egy ici pici. Pár csepp vizecske. Olyan kék. Vagy akár átlátszó…. olyan vízszerű. Meg hideg. És olyan jól esik..

14:00 – Na tessék. Leszakadt az ég! Ennyi finom víz, ami kárbavész

15:00 – Beírtam a Google képkeresőjébe, hogy sea. Mennyi szép kép! Csak úgy nézem őket!

Csak azért nem csorog a nyálam, mert az pazarlás lenne. A mellék helységet sem emlékszem, mikor látogattam meg utoljára.

16:00 – Bedugtam a fejemet a csap alá. Meg akkor már a virágot is meglocsoltam egy kicsit. Kint úgyis szakad az eső.

17:00 – Most ért véget a munkaidő. Mindenki eltűnik egy pillanat alatt.

18:00 – Oké. Szóval már nem dolgozunk. Meg otthon vagyunk. Enni sem lehet, meg inni sem. Normál esetben lehetne vacsorát főzni. De ez az első Ramadán nap. Elmegyünk a szokásos étterembe. Igen abban, amelyikben a szökőkút is van.

Tehát mit lehet ilyenkor csinálni. Idő, mint a tenger. Mint a vizes tenger. Az a finom vizes tenger..

Szóval van idő, sok! Mint a vízcseppek a… na mindegy.

18:01 -Mit lehet csinálni, amikor még majdnem 3 óra van az első pohár vízig.

18:02 – Nincs is 3 óra. Csak 2 és 46 perc.

18:03 – 2 és 45.

18:04 – 2 és 44!

18:05 – 2 és 43!! De szalad az idő!!

18:06 – Le kellene menni egyet úszni a Boszporuszba.. mondjuk nyitott szájjal.

18:12 – oké, 19 óra környékén megyünk az étterembe. Ideje felkészülni.

18:22 -persze mit is kell készülni egy étteremhez? (viszünk vizet!!!) csak ilyenkor már nehéz a koncentráció. Az előbb is eltelt úgy 10 perc, hogy nem vettem észre.

18:23 – most meg mintha csak vánszorogna az idő

18:25 – nehezen írom ezt a sort, mert összeakadtak a cipőfűzőim. És valahogy a fülem is benne van a játékban… ki érti ezt??

18:XX – azt se tudom már, mennyi is az idő

19:00 – Indulás az étterembe! Nemsokára lesz víz! már csak 1 óra 48 perc!! Huhuúúú! És össze is pakoltam mindent! Mit is? Nem tudom… itt egy kék, vízszínű táska… öö… na mindegy, menjünk. Isztambulban úgyis ha hiányzik valami, majd találunk mást helyette. Persze ha csak lesz majd bolt, amelyik ilyenkor nyitva lesz!

19:20 – Na igen. Állunk a dugóban, és mindenki dudál. Inkább állnánk valami tóban!

19:48 – És íme! Itt vagyunk az étteremben!

19:49 – Meg az a feneette szökőkút is itt van. És persze víz folyik benne… Víz!

19:51 – Hogy lehet a vizet ilyenre pazarolni, mint egy szökőkút.

19:52 – Azt kérdezi az úriember, alias pincér, hogy hova szeretnénk ülni. Pontosabban a szökőkút melyik oldalára. Nem igaz, hogy máshol sosincs hely. Megkérdezem tőle, hogy a szökőkútba is bele lehet ülni?

19:53 – Azt hiszem emlékszik rám tavalyról. Ez semmi jót nem ígér. Pedig nem ittam bele a szökőkútba…

19:54 – Vagy mégis? Mire véljem azt, hogy védőhálót húznak köré???

20:00 – Na mindegy. Ülünk az izé…. szökőkút mellett. Tudjátok ez ilyen vizes dolog. Mármint a szökőkút…

20:01 – De a lényeg, hogy már az utolsó órában vagyunk! Alig 48 perc! Sőt! 47!

20:02 – És persze van egy szökőkút is mellettünk.

20:10 – Hagy mutassam be a barátomat. Mr/Mrs szökőkút! Neki van vize, nekem nincs.

20:15 – Most már nekem is van vizem. A pincér adott egy üveggel. Azt mondta, inkább ezt bámuljam, mert a szökőkútban frászt kapnak tőlem az aranyhalak… Nem is akarok halat enni.

20:20 – Azt írja, hogy ebben az üveg vízben van víz, meg.. á! Kit érdekel a többi! Víz legyen benne, ne szökőkút!

20:28 -Már csak 20 perc!

20:30 -Mit szoktunk ilyenkor még csinálni? Ja igen… ott a szökőkút.

20:31 – Azazhogy persze az üveget nézegetem, melyben a szép átlátszó víz van. Tetszik látni, pincér úr. Nem piszkálom azt a ronda szökőkútat.

20:33 – Jó, nem ronda, de akkor is tele van vízzel… milyen dolog ez már.

20:38 – Az utolsó 10 percnél tartunk. Kezdődik az asztal elkészítése. Azaz terítése. Jönnek már az ételek.

20:42 – Meg persze kapunk vizet.

20:44 – És jégkockát is! De izgalmas! Már csak 4 perc. Túléljük valahogy!

20:46 – Lekapcsolódik a zene… vihar előtti csend… Szépen…lassan…letekerem a vizes palack kupakját.

20:47 – És még lassabban kiöntöm a poharamba. Ez már az én vizem lesz! Jégkockával! Tudjátok, ez is vízből van ám!

20:48 – Megszólal az ezán! És legalább tízmillió ember most egyszerre megragadja a poharát maga előtt, és vizet iszik. Köztük én is.

20:52 – De jó is ez a víz! Az ötödik pohárral iszom!

20:54 – Most már jöhet a leves.

20:55 – Ezen kívül az asztalon ott a tradicionális Ramadán étel is: sajt, kenyér, és füge. Mellé még dinnye, és víz.

20:56 – Hát akkor legyen víz.

20:57 – Na jó, meg leves..

21:20 – Víz iszogatása közben megérkezik a főétel is.

21:50 – Ide azzal a desszerttel! Meg teát még! És vizet! És még teát! Meg vizet persze..

22:25 – Próbáljunk valahogy hazavergődni. Kezemben egy flakon víz, és énekelek hozzá magyarul.

22:52 – Otthon, édes otthon, hol hegyekben áll a víz. De most inkább teát igyunk. Meg egy kis dinnye belefér még!

00:10 – Most már lehet gondolkozni az alvásban is. Magam mellé teszek egy nagy kancsó vizet. No és irány a fürdőkád. Vízben fürdeni! Micsoda gondolat!

01:40 -Na, ennyit az alvásról.. ideje felkelni.. De hát még le se feküdtem!!

 

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 7.7/10 (3 votes cast)
Ramadán (Ramazan) 2015 – Első nap, 7.7 out of 10 based on 3 ratings
 

4 hozzászólás a(z) Ramadán (Ramazan) 2015 – Első nap bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .


56
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    sabah
    “morning”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek
    Drone röppenések