Kalandok Isztambulban és Törökországban.

Kukorica. Egy igencsak ismert ételt. Latin neve Zea, mintha csak egy azték vagy maja istent hívnának így. Angolul corn, törökül pedig mısır.

Nem keverendő össze Egyiptommal, ami szintén Mısır. Csak őt nagybetűvel mondják. A két név összefügg. De azért még ne keverjük össze.

Egyiptom nevét, amit Európában leginkább használunk, még a görögök adták. Ők szerettek mindennek új nevet adni, így az egyiptomi területet Aigyptos-nak hívták.
Ezzel szemben az arabok, akik Egyiptomon túlról, délről és keletről jöttek, és a görögöket (vagy bizánciakat) leginkább csak a kard másik végén láttak, már más névvel látták el a területet. Ők hívták Mısr-nek (arab írással: مِصْر), aminek jelentése: Nagy város. Pontosabban Mısr-ı Kâhire volt a neve (innen származik Kairó neve).
Igen, az egész területet Város-nak hívták. Ennek oka, hogy a város hatalmas volt, míg a többi területen kevesen laktak.
Amikor a törökök odaértek, és elfoglalták Egyiptomot, akkor már évszázadok óta az arabok laktak ott.
Maguk az ókori egyiptomiak az országukat Fekete Földnek (Kemet) hívták. Ez volt az a terület, amit meg lehetett művelni. A sivatagot pedig Vörös Földnek (Deseret).
Az első kukorica szállítmányok Alexandián keresztül érkeztek Isztambulba. Így az akkor még ismeretlen növényt egyiptominak nevezték el. Hozzá hasonló a narancs, ami bár keletről, Indiából érdekezett Európába, de a törökök a portugál kereskedőkön keresztül ismerkedtek meg vele. Az ő neve portakal.
Érdemes még megjegyezni, hogy a kukorica egyik régies magyar neve a törökbúza.

A kukoricát Kolumbusz hozta be Amerikából. Ő az első megjelenés óta rengeteget változott az ember segítségével. Olyannyira, hogy ma már meg se találni az eredetit. Olyannyira, hogy emberi segítség nélkül elég problémásan tud csak szaporodni.

Mindenféle színes kukoricák - forrás: Wikipédia
Mindenféle színes kukoricák – forrás: Wikipédia

A kukorica roppant sikeres karriert futott be. Egy 2014-es adat szerint a világ legnagyobb mennyiségben termelt növénye! 2014-ben 939 millió tonnát termeltek. A legtöbbet az USA-ban, Kínában és Brazíliában termelnek. De a top10-ben több európai ország is benne van, mint pl. Románia. A top30-ban pedig Magyarország és Törökország is! Ráadásul Magyarország az USA után a második legnagyobb exportőr a világon. Így Európában igencsak meghatározó. Törökország pedig… nos a törökök leginkább megeszik a kukoricát. Bár nem úgy, mint a magyarok!

A legnépszerűbb török kukorica ültetvények a Fekete-tenger régióban vannak. Itt van eső bőven, van napsütés bőven, van hóvihar bőven… izé… Szóval az idő vagy jó a kukoricának, vagy annyira rossz, hogy az ember már kínjában is kukoricát eszik.

Minden esetre a kukorica roppant praktikus: könnyű kiszárítani, utána sok mindent lehet belőle csinálni. De ha nem akarunk vele vacakolni, akkor a leszedés után kis munkával már meg is lehet enni.

Persze nem nyersen. Vagyis nem igazán ajánlott nyersen. De tényleg kevés munkával finom ételt lehet belőle csinálni.

Törökországban kétféle csöves, leülünk és gyorsan megesszük típusú kukorica terjedt el: a főtt és a sült. Másképpen a sárga és a fekete.

Főtt és grillen sütött kukoricák egy török utcai árusnál
Főtt és grillen sütött kukoricák egy török utcai árusnál

A főtt kukoricát talán nem kell bemutatni: bedobjuk egy jó nagy adag forrásban lévő vízbe, majd várunk, míg elkészül.

A sült kukorica több munkát igényel, cserébe hamarabb kész van: Ehhez már ajánlott a grill rács alatta tűzzel. Erre lehet felpakolni a kukoricát, amit időnként meg kell forgatni.

Mindkettő olyan, aminek az elfogyasztása után érdemes egy alapos fürdőt venni. Ezért a tengerparton gyakran találkozhatunk vele. De Isztambul népszerű utcáin is lelkesen árulják. Így ott is könnyen találunk.

Sőt! Ha a dugóban látunk egy kukoricát szállító autót, akkor kérdezzük meg nyugodtan, hátha eladó. Általában igen.

A kukorica szállító a dugóban várakozó autósoknak árulja a terményét
A kukorica szállító a dugóban várakozó autósoknak árulja a terményét

Mindezek után azt gondolnánk, hogy a törökök imádják a kukoricát. És ez így is van! De mégis! Az ismert, kevésbé ismert, nem ismert és a sose hallottunk róla ételek között egyáltalán nem találkozunk a kukoricával. Ez meg akkor hogy lehet? Minden kukoricát megfőznek és megsütnek mielőtt az asztalra kerülne?

Konzerv kukoricák egy török boltban
Konzerv kukoricák egy török boltban

A török boltokban fel lehet lelni a konzerv kukoricát. Elég szerény a választék, de azért lehet találni.. És mi lesz ebből? Hát saláta! Lehet tenni a salátához, hogy jól nézzen ki. Tehát csak mértékkel, hogy szép sárga pöttyök legyenek benne.
Meg lehet tenni a pizzára is. Hogy… izééé… elvegyék a marslakók kedvét, hogy megszállják a földet…

Kukoricaliszt egy török boltban
Kukoricaliszt egy török boltban

Igazándiból ha el tudják kerülni, hogy valaki idő előtt megegye a kukoricát, akkor leginkább kukorica liszt készül belőle (mısır unu).

Ezzel megint egy furcsasággal nézünk szembe, mert ennek ellenére a boltok polcain nem találkozunk változatos készlettel. Sőt! Meglehetősen szűkös mennyiséget és fajtát vásárolhatunk. De viszont legalább tényleg mindenhol kapható!

Ennek oda bizonyára az, hogy ahol a legtöbbet használják (Fekete-tenger régió) ott vagy otthon készítik a kukorica lisztet, vagy nem vacakolnak az ilyen pár száz grammos kiszerelésekkel, hanem rendes 20-50 kg zsákokban veszik a piacon.

És mire is jó a kukorica liszt? A Nosalty sütögetős oldal nem 433 kukoricalisztes receptet ismer, míg a Cookpad 972-t! Ennek egy része persze mexikói étel, vagy a búzalisztet próbálják kukoricaliszttel keverni.

Bár a törökök is szeretik a mexikói ételeket, a kukorcalisztet mégis leginkább panírozásra használják. Sőt! Még csak nem is kell feltétlenül panírozni! Amikor a kedvelt fekete-tengeri halat, a hamsı-t serpenyőben sütik, akkor szokták kukoricaliszttel megfűszerezni. De persze ez is finomabb panírozva (a rántott sajt is).

Lehet még belőle sütit csinálni, vagy akár kenyeret is. De ilyenkor oda kell figyelni, mert a kukoricaliszt teljesen másképpen működik, mint a búzaliszt.

Olajok egy török boltban
Olajok egy török boltban

Magyarországon az olívaolaj az egészséges életmódhoz tartozik. Meg azért egy kicsit még mindig különleges. De Anatóliában, ahol az olívaolaj több ezer éves, ott annyira a mindennapok része, hogy az emberek időnként mást akarnak.

Jó, az olívaolaj még mindig a tuti menő. Több száz, több ezer változatot találunk. És akkor még nem mentünk el az Égei-tenger partjára, ahol minden sarkon termelői olívaolajat árulnak.
Belőle találunk viszonylag olcsókat, meg rettentessen drágákat is.

A kukoricaolaj próbál valahol a sima napraforgóolaj és az olívaolaj közé beállni. Sütésre nem használnak olívaolajat. Kivéve, ha az van kéznél. De ez akkor is az olívaolaj megszentségtelenítése. A kukoricaolaj viszont jó alternatívája lehet a napraforgóolajnak. És elvileg egészségesebb. Viszont ebben a kategóriában a tuti befutó a mogyoróolaj. Csakhogy ő meg tényleg nagyon drága.

Másik felhasználási módja, ha ezzel locsoljuk a salátát. Ettől persze mindenki furán fog ránk nézni, de még mindig nem annyira, mintha villamosnak öltöztünk volna.

Keményítők egy török boltban
Keményítők egy török boltban

Keményítő! Volt az a jó kis általános iskolás kísérlet, amikor a krumplira jódot tettünk, és az kék lett. Ezzel lehetett a keményítőt kimutatni a krumpliban. Ma pedig ezzel lehet az egyszerű YouTube nézőket ijesztegetni, hogy bizony az étel műanyag/mérgező/űrlények termesztik/stb..

Hasonló vicces játékot találunk bőven az interneten. Egyik legjobb a nem-newtoni folyadék készítése. Ennek fő fizikai tulajdonsága, hogyha gyorsan mozog, akkor szilárd anyagként viselkedik (mint a por), míg ha lassan, akkor pedig folyadék. Ehhez fele-fele arányban kukorica (vagy burgonya) keményítőt és vizet kell összekeverni. Például így!

Persze lehet főzésre is használni. Leginkább puding készítésére. De a törökök többféle pudingszerű édességet is készítenek. Ehhez pedig többféle keményítőt vehetnek a boltokban: rizs, kukorica, burgonya, és búza keményítőt. Bár fizikailag hasonlóak a tulajdonságaik, mégsem mindegy, melyik édességhez melyiket használjuk.

Pattogtatni való kukorica egy török boltban
Pattogtatni való kukorica egy török boltban

És ha már édesség, akkor legyen sós is! Nem maradhat ki a listából a pattogatott kukorica! Őt lehet készen is kapni (különféle ízesítésekben), vagy úgy is, hogy majd mi pattogtattjuk ki. Természetesen ez utóbbi a jobb, ha van otthon ehhez használható edényünk.

Az otthonpattogtatásban az is jó, hogy mi választjuk ki az ízesítést! Szerencsére itt is barátunk az internet, ahol jó ötletek mellett igencsak elképesztőek is találhatóak! Úgyhogy lehet játszadozni, míg a ránk nem hívják a tűzoltókat!

Majdnempattogatott kukorica
Majdnempattogatott kukorica

Viszont Törökországban, a magos rágcsálnivaló árusoknál találhatunk olyat is, ami olyan, mint a pattogatott kukorica, és mégse. Kinézetre sima kukoricának tűnik. De valójában meg van sütve. Mégsincs kipattogtatva! De mégis hasonló az íze. Ripp-ropp, kipukkad a fogak között, nem pedig kitöri őket.

Kukorica chipszek egy török boltban
Kukorica chipszek egy török boltban

És végül nem maradhat ki a listából az egyik legkedveltebb kukoricaforma, a kukoricacsipsz. Ő ugye nem krumpliból készül, így máris egészségesebb. Lehet enni bőven! – tartja a szóbeszéd.

Nos, ennyi mindenre használják a törökök a kukoricát!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..


82
Egyedi
Látoagtó
Powered By Google Analytics
Isztambul reptéri transzfer
Isztambul reptéri transzfer - A magyarok transzfere Isztambulban

Isztambul reptéri transzfer A magyarok transzfere Isztambulban

Támogasd a blogot!
Süti + GDPR, személyi jogok meg ilyenek

A Web-oldal sütiket tartalmaz (meg néha mi is sütögetünk, de az másik téma). Ebbe belekerülnek ilyenek, mint IP-címek. Amennyiben valakinek van ideje, ezekkel az IP-címekkel lehet vagánykodni. Pl. meg lehet tudni, ki honnan, mikor olvasta a blogot, miket írt, hány pontot adott, meg ilyeneket. Ezen kívül a Google is nyomon követ. Ez pedig olyasmit jelenet, hogy ha elolvasod ezt az oldalt, meg másik oldalt is, akkor ezt össze fogja kötni, és mindenféle következtetéseket von le. Majd olyan statisztikákat lehet lekérni, hogy ezt az oldalt inkább olyanok olvassák, akik homokvárat szeretnek építeni, vagy akik inkább főzőcskézni szeretnének.

Én ezzel nem fogok foglalkozni, mert nagyon nincs rá időm. Amennyiben viszont téged zavar, ajánlom a TOR Browser használatát, vagy valami anonim szűrőt.

Továbbá, ha úgy érzed, hogy a rendszer valamelyik személyes (vagy személyesnek érzett) adatodat tárolja (legyen akár az IP címed), és ezt szeretnéd törölni, akkor szóljál. És közös erővel megtesszük. 🙂

Ha bármi más GDPR, vagy személyi jogi problémád van az oldallal kapcsolatba, jelezd bátran, és valamit kitalálunk rá! 🙂

A pontos idő Törökországban
Isztambulról röviden
"Viccesnek szántam, de közben halál komoly :)" Dalma
Támogasd a blogot!
Kategóriák
Porosabb bejegyzések
Legbaróbb beszólások
    Learn Turkish
    doksan
    “90”
    Kalandtérkép
    Isztambul időjárása
    Isztambuli szelek