Keveset tudunk az Isztambul kártyáról, török nevén az Istanbul Kart-ról. Megpróbáltuk összeszedni, hogy mi is az, meg hogyan is működik.
Szóval megpróbáltuk…
Az Istanbul Kard az akbilt új változata. Más néven Isztambul elektronikus buszjegyének a megújult, kártyás formája. Aminek legnagyobb előnye, hogy sem kulcstartóra nem fűzhető, sem pedig a zsebbe nem fér el kényelmesen, főleg nem szabad ráülni.
Szóval nem praktikus. Ezért az isztambuliak nem is használják. Sőt! Nem is ismerik. Kivéve a tanulókat és a nyugdíjasokat, mert ők automatikusan át lettek állítva a kártyára (bővebben itt). De ők sem az Istambul Kardot használják.
Így aztán megpróbáltunk utána járni, mi is az, hogyan lehet beszerezni, stb… Megdöbbentő eredményeket kaptunk.
Leginkább azt, hogy olyan info, ami a turistának hasznos lehet, olyan nincs. Helyette viszont találunk szép képeket, ahol emberek vigyorognak, meg kezet fognak, és valami olyan cím van, hogy átadták az Istanbul Kardot.
Még a helyi BKV (IETT) oldalán sincs róla semmi, csak annyi, hogy lesz. Pedig van, mert egy itt van nálam, de én is csak úgy kaptam valakitől, aki kapta valakitől, aki kapta valakitől, aki kapta valakitől, aki elcserélte egy kebabra… Tehát az eredete kétséges, de működik!
Nagy nehezen megtaláltam az önkormányzat honlapján, hogy mégis, hogyan gondolják az Istanbul Kard életét. Itt végre egészen sok hasznos dolgot találhatunk:
- Minden tekintettben úgy használható, mint az akbil. De feltölteni csak az automatákban lehet (ilyen azért jó sok van, de a sarki újságosnál már nem biztos, hogy sikerül). A kapuk pedig gyorsabban használhatóak. Lehet futni a hajó után! 🙂 A kártya ráadásul rádiós, így ha nagyon sietünk, akkor felragasztjuk egy macska farkára, és előre küldjük. Neki elég csak a kapu mellett 8 cm-el elosonnia.
- A depozit az 10 TL. Azaz ennyit kell adnunk, amikor megvesszük a kártyát. Ez nem a kártya ára, mert bármikor vissza lehet adni, és akkor visszakapjuk a 10 lírát.
- Két órán belül ötször szállhatunk át, és akkor kapjuk az átszállási kedvezményt. (ez még nincs tesztelve)
Érdekes viszont az, hogy ez az írás mintha csak egy tervezett lenne. Nem pedig az eredmény.
És sajnos arról egyáltalán nincs info, hogy hol tudunk ilyen kártyát venni. Gondolom a reptéren van turista info, és ott. Vagy legalább ott tudni fogják. Vagy valamit mondanak. Egy biztos, kebabot ott nem árulnak.
Így kérjük az Isztambulba járó turistákat, hogy osszák meg velünk a tapasztalataikat itt, a fórumban.
Nekem kellene egy,mert nagyon szép!
Esetleg ha még jó lenne az Inönü stadionba,belépő helyett?? 🙂
Technikailag jó erre a kártya.
Nem lennék meglepve, ha pár év múlva lenne Beşiktaş kártya, ami a buszokra is jó. 🙂
JoeP hozzászólását jól elkavartam. Íme:
“Gondolom a reptéren van turista info, és ott. ”
Tesztelve. Nem. Még akbil sincs.
F[cenzúrázva]a hétfőn indulunk..és most akkor akbilt szerezzek vagy kardot???
Amelyiket találsz. 🙂
Nincs lényegi különbség a használatában.
A kártyán van egy szép Isztambul kép.
Az akbil viszont menőbb, mert olyan csak Isztambulban van.
Az Atatürk reptér alatt közvetlenül ott a metró, úgyhogy ott lehet akbilt venni, a Sabiha közelében pedig szintén megoldható, amikor a barátaim jöttek, be tudták szerezni azonnal.
Köszönjük az infót! 🙂
Kedves István!
Most találtam meg a neved és a történetedet Semával. Gratulálok! Még azt szeretném kérdezni, hogy mennyibe kerül az akbil ill. az Istanbul card. Nem egészen értem, hogy mennyi pénzt kell rá tenni vagy van rajta eredendően, már mint az akbilen, és honnan lehet tudni, hogy hol tartok, különösen, hogy időnként nem ugyanannyit vonnak le. És ha túl sok pénzt tettem rá, azt vissza lehet kapni? Gondolom, a repülőtéren lehet kapni. És hol lehet később feltölteni?
Köszi szépen!
Köszönjük! 🙂
Az akbil 6 TL, míg az Istanbulkard csak 5. Mindkettő depozit, azaz vissza lehet kérni, amikor visszaadod. Bár még nem láttam olyan turistát, aki ne vitte volna haza az akbilt, mint a modern közlekedés szimbólumát. 🙂
Ez csak az eszköz ára. Ebben nincs benne az utazás. Általában egy 20 Tl-vel megvan az akbil, és pár napig jól el lehet vele utazgatni is.
Minden alkalommal, amikor használod, kiírja, hogy mennyi maradt rajta. Ezen kívül a feltöltő automatákon is meg lehet nézni.
Feltölteni sok helyen lehet. Automata van a metróban, kikötőben, és minden forgalmas helyen. Ezen kívül rengeteg újságárusnál is lehetséges. ki van írva, hogy akbil.
Vásárolni már jóval nehezebb. Elvileg a reptéren az információs pult árul Istanbulkardot. Akbilt biztosan lehet venni Kadıköy és Beşiktaş kikötő közelében, és a Tünel bejáratában. De a metróban már nem.
Szia!
Most hétvégén megyünk Istanbulba egy hétre. Kíváncsiskodni szeretnék, hogy ez az Istanbul kart csak buszra jó, vagy múzeumi belépőket is tartalmaz? Esetleg van olyan, ami amolyan túrista kártya, ami magában foglalja ezeket a funkciókat? (mint otthon a Budapest vagy a Balaton kártya)
És ha létezik ilyen, tudsz-e róla, hogy hol lehet beszerezni?
Köszi a segítséget
Pisti (Ankarából)
Helló!
Elvileg azért cserélték le az akbilt az istanbulkardra, hogy az majd jó lesz múzeum kártyának, és még bankkártyának is. De ez egyenlőre nem halad túl gyorsan.
Így az istanbulkard csak közlekedési eszközökre jó (busz, villamos, hajó, metró, felvonó, de NEM minibuszra és dolmuşra). Ennek ellenére, ha sokat utaztok, érdemes megvenni. Mert a teljes áru jegy 2 TL, az istanbulkard pedig csak 1.75, átszálláskor pedig már csak 1.
Létezik egy múzeumkard is, a Museum Pass. Ami az AyaSofya, Topkapı, Régészeti Múzeum, Török-Iszlám kulturális múzeum, Mozaik Múzeum és a mozaik dzsámi (Chora, Kariye) helyekre ad belépést. Ezek közül az utolsó az, ami tényleg messze van, a többi egy kupacban. És még elvileg meg is tudod nézni mindet az előírt 72 órán belül (a Régészeti Múzeum egy teljes nap, ha türelmes vagy)
Őt itt találod: https://www.muze.gov.tr/buy_museum_pass
Jó mulatást!
Pisti (Isztambulból)
Köszi a segítséget. Az utazást majd kitaláljuk, kocsival leszünk, de gondolom ott sem egyszerű a városi közlekedés. A múzeum kártyára viszont tuti, hogy beruházunk.
Pisti
Jól hangzik, de még mindig csak török polgárok vehetik igénybe, legalábbis a „General Information” feletti mondatból ez jött le.
Na meg alatta meg az áll a 3. sorban, hogy csak török címre kézbesítik ki.
Szóval ez max. úgy megy, hogy Cybermacs megveszi, elvégre ő töröknek számít 🙂 és taliztok valahol ahol leboltoljátok 🙂
Utána meg talán senki sem nézi, hogy annak a nevére szól-e aki használja (már ha névre szól)…
Egyébként azt azért nem értem, hogy ha külföldről/külföldiként nem vehetem meg, akkor miért van angolul az egész? Tudom ez olyan törökös. 🙂
Most, hogy így mondod, megnéztem rendesen. Tényleg ezt írják…
Én sem vehetem át, mert nem vagyok török állampolgár.
Szerintem azért angol az oldal, mert ebből összesen eladtak egyet, és nyomtattak egyet. De már a fájl sincs meg, amiből el lehetne készíteni a másodikat. Így aztán mindenki azon izgul, hogy nehogy legyen egy akár egy vevő is. De azért meg lehet mutatni, hogy ilyen is van, el lehet vele számolni, stb… 🙂
Bár Alinak van egy ismerőse, aki óvodában dolgozik, fűtőként. Jóképű, sármos, így meg tudja győzni az óvónőket, hogy a gyerekek rajzoljanak már le pár kártyát…
De ha már az ilyen „törökös” dolgoknál tartunk, akkor nekem a kedvencem az, amikor az önkormányzatnál dollárban kell fizetni. Ilyenkor mindig elgondolkozom, hogy mégis, minek van a török líra, ha csak a turisták használják… ők is csak mókából 😀
Azt mondják, Isztambulban másképpen dudálnak, mint Ankarában. De a hangerő ugyan akkora. 🙂 Azt hiszem, ez mindent elmond…
Ami viszont komoly aggodalomra ad okot, az a parkolás. No meg, hogy eltaláljatok a célpontra.
Na ettől tartottunk. Már a múlt nyáron ki akartuk váltani a müze kart-ot, Jutka át is utalta az árát, aztán kiderült, hogy azt csak törökök kaphatják meg, és hiába a 3 évre szóló tartózkodási engedély, meg ankarai cím, nekünk nem adnak.
Az autós közlekedést így közel 8000 török kilométerrel a lábamban már kezdem megszokni, a dudajelzéseket is gyorsan tudom értelmezni, avval nincs gond (különben az olaszoiknál sokkal félelmetesebb volt a közlekedés). A parkolás tudom, nem egyszerű, ezért is gondolkodunk a közlekedési kártyában, és majd a kicsit távolabbi látnivalókhoz megyünk csak kocsival. A magyar nyelvű GPS meg mindig nálunk van, és a nagyvárosokról elég jó a térkép benne, itt Ankarában, és az északi illetve déli tengerparton mindig célba értünk vele……Kapadokyában viszont rendesen elkevert, ott elő kellett venni a papír térképet.
Isztambulba se bízzatok meg 100%-ig a GPS-ben.
Az a gond, hogy a belváros több tíz km. Nagyon ki kell menni, hogy nyugodtan tudjatok parkolni. Inkább jobb, ha máris úgy számoltok, hogy fizetős helyen kell hagyni az autót…
Bár gondolom, Ankarában is hasonló a helyzet…
A parkolás megoldható úgy is, hogy olyan szállodát választatok, amelyik biztosít parkolóhelyet az autónak. Van néhány ilyen. Szólni kell előre, hogy a helyet tartsák fenn nektek – van úgy, hogy egy szállodának csak 1-2 helye van, mert az autós turizmus nem jellemző.
Nézem az oldaladat. Azt hiszem, érdemes lenne Karaköy-be is átnéznetek, a Galata-torony környékére. Ott találsz minden félét, ami talán még a rádiózáshoz is jó lehet. 🙂
OK, köszi!
Az autóról a havazás miatt letettünk, repülővel megyünk, volt még akciós jegy 🙂
A szállás már le volt foglalva, nem szálloda, apartman.
Ebből kifolyólag viszont mindenképpen vissza kell még menni Istanbulba olyankor, amikor jobb az idő, így sokminden (főleg a távolabbi dolgok) most kimaradnak. Ahogy olvasgattam a blogjaidat, így is lesz bőven látnivaló a busszal/dolmussal bejárható környezetben. Ennek megfelelően Karaköy is máskorra marad, de felcsigáztál, meg fogjuk nézni.
Ahogy jobban belelapozgattam az oldaladba, meglepve tapasztaltam, hogy nemcsak keresztnév druszák vagyunk 🙂 sőt a szakmánk is eléggé hasonló……
Bizony-bizony, sok a hasonlóság. 🙂
Közben én is belemélyedtem az oldalatokba. 🙂
Karaköy nincs egyébként messze. A Fűszerbazártól átmentek az Aranyszarv-öböl felett, és már ott is vagytok. Alul még inkább a vízvezetékek, csavarhúzók, vasmacskák és láncfűrészek vannak, de feljebb (amerre úgyis mennetek kell, ha a Galata-tornyot is meg akarjátok nézni) már komolyabb elektronikák is vannak. Bár nem tudom, a te szakterületed merre helyezkedik el. Pl. parabola antennákat a Szulejmáni dzsámi mellett láttam, mindjárt a balták után. A Fűszerbazár mögött pedig vannak olyan dolgok, amik között rádiós cuccok is elbújhatnak. 🙂
Egyébként pont akkor tudtok sok helyre eljutni, ha nem viszitek a kocsit. Nem kell lerakni (néha akár 2 óra is lehet, mire parkolóhelyet találsz), nem kell a kocsiért visszamenni, és még végig is hajózhattok a Boszporuszon.
Ráadásul Ázsiába átruccanni (bár ti pont onnan jöttök) és csak egy félórás hajókázás, nem pedig egy órás sorbaállás a Boszporusz-hídon.
Szia!
Délután megérkeztünk……a behavazott Ankarából az esős Istanbulba 🙂
A szállásunk az európai részen van. Zoli holnap érkezik Budapestről, addig felderítjük a környéket, és összenézzük az útvonalakat. A torony környéke, és a fűszerbazár mindenképpen játszik, úgyhogy esélyes a meglátogatása.
A szakterületem tulajdonképpen minden, ami árammal műxik 🙂 persze nem árt ha komolyabban receg az az áram 🙂 🙂 De komolyan elsősorban a híradástechnika úgy adás, mint vétel oldalon, és a számítástechnika, amiből a vasat jobban szeretem, de a „puhább” részétől sem ijedek meg. De foglalkoztam már biztonságtechnikával, zártláncú TV rendszerekkel, hangosítással, műszer tervezés/gyártással…..szóval mindegy, hogy mi, csak legyen köze az áramhoz. Ja meg még középsuliban mindenféle mechanikus dolgot is tanultunk vagy két évig a műhelyben, a vasas munkát is szeretem…..meg az asztalost….. a hobbi pedig a rádióamatőrködés, a geocaching, és a fotó…..no meg minden ami számítógép, és a túrázás, az utazás…… Úgyhogy biztosan nem lesz gyors menet végigmenni a bazár ezen részén.
Vigyél szendvicset! 🙂