Isztambul egyik fő érdekessége, hogy ez a város két kontinensen fekszik: Európán és Ázsián. A kettő között pedig a Boszporusz található. Ez olyan vizes dolog.
Ha ezen szeretnénk átjutni, akkor az egyik legjobb választásunk a hajó lehet. Már persze ha nem akarunk úszni.
Mióta a Boszporusz csak létezik, az emberek hajóval mennek át rajta. Még Nagy Sándor is ezt tette. Igaz, ő a másik Boszporuszt használta, amit Dardanelláknak szoktak hívni.
Isztambul fekvése nagyon különleges a közlekedés szempontjából. Itt ugyanis egyik részről a szárazföldi átjáró található, melyen Európából lehet Ázsiába átjutni. Másrészről pedig a vízi átjáró is itt lelhető fel (ha nincs éppen köd). A Fekete-tengerről ez az egyetlen kijárat. Így az évezredek alatt rengeteg harc és háború zajlott Isztambul irányításáért. Az I. Világháború egyik eleme is a Boszporusz megszerzése lett volna (csak a szövetségesek pechére ez nem sikerült).
Mondhatjuk azt is, hogy a vízi átjáró sokkal, de sokkal fontosabb volt mindig is, mint a szárazföldi. A középkorban a szoros feletti ellenőrzés legkedveltebb módja a keresztben kifeszített lánc volt.
Ma úgy tartja a monda, hogy vízalatti radarokkal lett behálózva a Boszporusz, hogy lássák a titokban átsurranó orosz tengeralattjárókat. De ők viszont a hatalmas tanker hajók alatt bújtak meg, így a radarok elől láthatatlanok lettek. Úgy hírlik, hogy e miatt manapság vízalatti kamerákkal is felszerelték a szorost.
Az, hogy mekkora forgalom is zajlik a Boszporuszon, élőben nézhetjük meg ezen az oldalon. Érdemes a bal oldalt a Density-t is bekapcsolni, és kicsit távolabbról is megszemlélni a térképet. Olyankor nagyon jól kirajzolódik, melyek a fő hajózási útvonalak. Mint ahogy az is, tényleg mennyire fontos is a Boszporusz.
Persze mindez a kereskedelem. De ugyan ennyire fontos az utas forgalom is. Naponta több millió (egyes számítások szerint 4+) ember kell át Ázsiából Európába hajóval.
Több, úgynevezett átjáró pont található az Ázsiai (legfontosabbak: Kadıköy, Üsküdar) és az Európai (Eminönü, Karaköy, Kabataş, Beşiktaş). És ezek között tudunk hajóval átjutni egyik kontinensről a másikra.
Érdemes a hajó útvonalak tanulmányozni a menetrenddel együtt. Egyrészt, mert nagyon hangulatos, másrészt meg mert a vízen ritkán van dugó. Harmadrészt meg mégiscsak ez a legegyszerűbb módja, hogy átjussunk a túloldalra.
A menetrendet azért is érdemes jó alaposan tanulmányozni, mert a hajók már kora este (olyan 9 körül) bezárnak. És míg ha lekéssük az utolsó buszt, akkor még lehet gyalogolni, az utolsó hajó után már sok mindent nem lehet csinálni. Különösen kellemetlen, ha estére a Szigeteken ragadunk. Európából Ázsiába néhány alternatív útvonalon is át lehet menni (pl. Marmaray, Boszporusz-hidak). De a Szigetek… hát ők szigetek… messze bent a tengerben.
Tehát nagyon fontos, hogy tudjuk, hova (melyik kikötőbe) akarunk átjutni. Ennél már csak az a fontosabb, hogy jó hajóra is szálljunk. Mert míg ha rossz buszra szállunk, legrosszabb esetben csak valami ismeretlen kerületben kötünk ki, ahol felfalnak minket a macskák. De ha rossz hajóra szállunk, akkor bizony otthon ciki lesz elmesélni, hogy egy egész kontinenst tévesztettünk el.
Mindig a kikötő bejárata fölött, és még néhány helyen ki van írva, hova megy a hajó. De ha biztosak akarunk lenni benne, akkor a bejáratnál is számtalan embertől megkérdezhetjük.
Isztambulban több társaság, több fajta hajóval viszi az utasokat. Szerencsére a legtöbbjükön elfogadják az istanbulkard-ot. Így ha van rajta elég pénz, akkor kedvünkre hajózhatunk össze-vissza.
A fő hajó útvonalak természetesen Európa és Ázsia között járnak. Vannak klasszikus nagy hajók, modernebb motoros hajók és gyors katamaránok (ezek utazni majdnem olyan, mint a repülőn).
Külön útvonal az, ha a Szigetekhez szeretnénk eljutni.
Ezen kívül két olyan speciális útvonal is van, amelyik nem keresztbe, hanem hosszába-cikk-cakkban megy végig. Egyik az Aranyszarv-öbölben (menetrend itt), míg a másik a Boszporuszon halad végig (majdnem végig) (menetrend itt).
Összességében, aki hajózni szeret, vagy Isztambult egy izgalmas oldaláról szeretné megismerni, annak erősen ajánlott, hogy a hajókat is kipróbálja. Érdemes a Boszporusz-túrára is egy napot rászánni. De ha nincs erre idő, akkor vannak úgynevezett rövid, 1-2 órás túrák is.
Érdemes tudni, hogy van olyan is, amit úgy hívnak: vízitaxi. Ezt bármelyik kikötőbe lehet rendelni. Nagy hátránya, hogy nem fog házhoz vinni (Isztambul mégsem Velence). De azért a kapitányok kitesznek maguknak. Megpróbálnak ugyan olyan őrülten vezetni, mint az aszfaltos társaik. Ne csodálkozzunk, ha megpróbálnak átmenni két szembejövő tartályhajó között!
Folytatás még mindig van!