Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl)

2013. január 9-től minden szerda este, 21:20-tól az RTL Klub vetíteni fogja a Szulejmán című török sorozatot (eredeti nevén: Muhteşem Yüzyıl).

Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl)
Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl) – Forrás: Wikipédia

A sorozat 2011.-ben indult Törökországban. Pontosabban Isztambulban, a Topkapı palotában. Ott élt, éldegélt, a még fiatal, erőtől és tettektől duzzadó Szulejmán szultán. Az első. A legnagyobb. A törvényhozó.

Szulejmán szultán
Szulejmán szultán – forrás: Wikipédia

Bár ő ebben a pillanatban nemcsak egy hatalmas ország felett uralkodott, hanem egy nőkkel teli háremen is. Olyan nőkön, akik egymással azon versenyeztek, hogy ki lesz az elkövetkező szultán anyja. Ugyanis neki hatalmas befolyása lesz. Úgy is mondhatjuk, hogy ő lesz az akkor ismert világ ura. Míg a szultán persze úgy tudja, hogy mindent ő irányít, valójában anyja és feleségei irányítása alatt áll.

Tehát a háremben a szokásos versengés zajlott, zajongott. Alant pedig a Boszporusz zajongott. Időnként egy-egy zsák is átkerült a fenti zajos részről a lenti, kevésbé zajos hullámokba. Ilyenkor mindig átalakultak a hierarchiák és a csapatok azáltal, hogy egy konkurencia rejtélyes módon eltűnt.

Szulejmánnak viszont elege lett az élő szappanoperából, és inkább bevásárló körútra indul. De miután kisebb nézeteltérése alakul ki a fizetések terén, ezért előkerülnek a kardok. Bölcs Szulejmán ágyút is vitt magával. És ha már odáig elcipelte, akkor használja is.

Míg a szultán keleten kalandozik, északról megérkezik az interneten rendelt nő: Alexandra Lisowska, ismertebb nevén Roxelana.

Roxelana
Roxelana – Forrás: Wikipédia

Ő persze nem akarja elfogadni, hogy csak úgy postán feladták, és kétszer rossz címre is vitték. Először öngyilkossággal próbálkozik. De a szállító vállalat nem engedi, hogy megsérüljön az áru (hiába, ez még a XVI. század volt), így nem engedélyezik neki az éhségsztrájkot.

Hát ha nem, akkor nem. Roxelana a védekezés és megalázkodás helyett inkább támadásba lendül. Eldönti, hogy fiút fog szülni Szulejmánnak, és így ő lesz majd az Oszmán Birodalom legbefolyásosabb személye. Csakhogy van néhány probléma: Az egyiket úgy hívják, hogy Ayşe Hafsa Szultán. Ő nem más, mint Szulejmán anyja a Valide Szultán. Az ilyen státuszú embereket szokás még anyósnak hívni.

Ayşe Hafsa Szultan
Ayşe Hafsa Szultan – Forrás: http://www.sanalda1numara.net

Mire Szulejmán hazaér már áll a bál otthon. Így nem is marad túl sokat, inkább tovább is indul nyugat felé.

Vagyis indulna, de azért este még benéz a lányok közé. Pontosabban a lányok néznek ki hozzá, hogy egy hastáncos műsorral megszerezzék maguknak a Férfit. Látszólag béke van, holott most zajlik csak igazán a háború.

Szulejmán ekkor fedezi fel az új postát. Akitől pislogni is alig tud. El is nevez mindjárt Hürremnek, azaz fényességnek. Ezzel teljesen átalakulnak az erőviszonyok a háremben, és megkezdődik a kaland.

Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl)
Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl) – Forrás: RTL Klub

A Szulejmán sorozat, melynek török neve Muhteşem Yüzyıl (Csodálatos évszázad) egyszerre követi Szulejmán (és így a világpolitika) és Hürrem (a hárembeli) történetet. A sorozat nagy siker nemcsak Törökországban, hanem 42 másik országban is. Köztük olyanok is, mint Görögország vagy Franciaország.

A sorozatban, történelemből adódóan, többször is megjelennek a magyarok. Leggyakrabban II. Lajosként (már a 3. részben!). No és persze Mohácsnál is. De a hárembe egy magyar lány is bekerül, aki előrelátóan egy kést is visz magával. Ő tud valamit.

De természetesen nem marad ki más fontos esemény sem. Így végre egy kicsit mi is megismerhetjük az Oszmán Birodalom legfontosabb időszakának történelmét. Nos és persze azt is, hogy valójában milyen élet zajlott a háttérben. Mert ott bizony zajlott! Nem csoda, hogy Szulejmán inkább vállalta a veszélyes hadjáratokat, minthogy otthon maradna. Bár kiderül, hogy nemcsak a női részlegben folytak az intrikák…

Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl), Szulejmán
Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl), Szulejmán – Forrás: RTL Klub

Szulejmán szerepében Halit Ergenç, aki ahhoz képest, hogy 1494-ben született, még csak 43 éves lesz áprilisban. Nemcsak lovon ül karddal a kezében, hanem autóban is (dudál és mobil telefonnal a kezében), és még diszkóba is szokott járni. Ennek ellenére nem ő volt az, akit a taxisofőrünk majdnem elütött egy hónappal ezelőtt.

Halit Ergenç 1989-ben kezdte meg az Isztambuli Technikai Egyetemet, mint tengerész mérnők, de úgy érezte, ez a dráma nem neki való, és inkább átment operát tanulni a Mimar Sinan Egyetemre. Hétvégenként számítógép kereskedőként és háttérénekesként dolgozott.

1996-ban fellépett a Dormen színházban, a Király és Én zenés darabban, és innentől kezdve elindult a színészi karrierje. Még New Yorkban is szerepelt a Zak Kalandjaiban.

A lányoknak rossz hír (azon felül, hogy egy egész háreme van), hogy Halit Ergenç 2007-ben és 2009-ben is megházasodott, és van egy fia is (ez mondjuk referenciának jó).

Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl), Hürrem
Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl), Hürrem – Forrás: RTL Klub

Hürrem szerepében (itt nem lehet eldönteni, hogy akkor most ki is a méregkeverő boszorkány) Meryem Sarah Uzerli. Róla kevesebbet tudni. Németországban született (tehát mégsem Ukrajnában) 1983-ban, és tényleg nem tud jól törökül.

Meryem Sarah Uzerli 2008-ban kezdte meg a szerepléseit még német filmekben és sorozatokban, mint a Teljesen megzakkant hétvége (Das Total Verrückte Wochenende). E mellett egy halom díjat (pontosan 9-et) is összeszedett, ilyeneket mint az Arany Lepke. Ebből mindjárt kettőt is hazavitt (hátha az egyik eltörik).

Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl), Valide Szultán
Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl), Valide Szultán – Forrás: RTL Klub

Valide Szultán, alias anyós szerepében egy igazi profi: Hilal Nebahat Çehre. Őt már ismerhetjük a Aşk-ı Memnu (Tiltott szerelem) sorozatból. Ott se a jóságos tündért játszotta. De a Szulejmán (Muhteşem Yüzyıl) részekben igazán kemény összecsapásokra számíthatunk. Ő egyébként a magánéletben egy kedves nőszemély. Kedvence a Hófehérke és 7 törpe. Azon belül is a boszorkány, amikor megmérgezi az almát.

Nebahat Çehre 1944-ben született. Így akár még a tényleges anyja is lehetne a Szülejmánt játszó Halit Ergenç-nek.

1960-ban megnyerte a Miss Turkey versenyt (fotó itt). Mindjárt utána, 1961-ben a Yaban Gülüm (Vadrózsa) kapott szerepet. Majd pedig folyamatosan vagy a TV képernyőjén, vagy a filmvásznon tartózkodott. Összesen 107 filmben/sorozatban szerepelt. A teljes karrierje 2760 szót tesz ki a Wikipédián.

[iframe width=”420″ height=”315″ src=”http://www.youtube.com/embed/5XxvEcsFVf4″ frameborder=”0″ allowfullscreen]

No, és sikerült Lajost is megtalálnom. Lásd a fenti videón!

És persze rajtuk kívül még nagyon sokan vannak (és ki tudja nyomon követni, hogy most éppen ki melyik oldalon áll). Még VII. Kelemen pápa is beugrik pár alkalommal, és nem azért, hogy szőnyeget vegyen (tényleg, a sorozatban nincs is szőnyegárus…).

No és ott van Mohács, ahol igencsak különleges csatajelenetet állítottak össze (azért sem árulom el, hogy ki nyert! 😛 ). Az egyik nehézség az volt, hogy míg Mohács egy viszonylag sík terep, ilyet nem találtak egész Törökországban. Sőt, még akkorát sem, ami a legalább a kamerába beleférne. Így a rövid műháttér előtt alig pár métert tudtak a lovak vágtatni, máris áttértek a hegyes szakaszba.

Tehát a számítógépes effektekkel bőven megfűszerezték a Szulejmán (Muhteşem Yüzyıl) sorozatot. Mégis, a a ruházat lett a legsikeresebb.

Mióta 2011-ben elindul a sorozat, Törökországban számos helyen találkozni olyan ruhákkal, amelyek ötleteket merítettek az 500 évvel ezelőtti divatból.

Végezetül pedig itt a Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl) magyar előzetese.

[iframe width=”560″ height=”315″ src=”http://www.youtube.com/embed/-n_cvIsBYEw” frameborder=”0″ allowfullscreen]

Tehát ne felejtsétek, 2013. január 9-től minden szerda este, 21:20-tól!

24 Replies to “Szulejmán sorozat (Muhteşem Yüzyıl)

    1. Köszönjük az oda-vissza linkeket! 🙂

      Az ottani „kérdésedre” itt válaszolok: a háremi jelenetekből sokat az eredeti helyszínen forgattak, forgatnak. Hétfőn a múzeum úgyis zárva a turisták elől. 😉

    1. 42 ember már átjött onnan. 🙂
      Nem tudom, mennyien maradtak, maradnak.
      Viszont ez a sorozat megint feldobta a blogot. 🙂
      Úgyhogy idén dolgozhatok sokat, hogy a wiki is használható legyen végre már. 🙂

    1. Húúúúúúú, Isten fizesse meg!

      A férjem nem vette észre, hogy múlt héten két részt adtak egyszerre, és nem úgy programozta be a videót. 🙁 Nem láttuk végig 🙁 Gondoltuk, csak ismétlik valamikor… úgyhogy én a 2. részre várok 🙂
      A tegnap estit megnéztük ma.

      Mindjárt az első rész után az origó jó alaposan lehúzta a filmet…
      Pedig akinek van egy kicsike történelmi ismerete, az tudja, hogy igenis sok minden dőlt el a hárembeli intrikákon.
      És hát vegyük tudomásul, hogy a törököknek csinálták a filmet, nem nekünk, magyaroknak…

      1. Elintézhetném egy mondattal is, hogy Origó…. majdnem mint az Index… szóval azoktól sokat ne várjunk. Az se biztos, hogy megnézte a filmet az, aki a kritikát írta..

        De hát ugye először is ez nem történelmi film, hanem szappanopera. Egy történelmi filmet nehéz sikeresre megcsinálni. Ha jobban belegondolunk, az Egri csillagok sem csak a történelemről szólnak.
        Másik, hogy teljesen egyértelmű, hogy a nézőknek (ahol ugyebár a célcsoport a női közönség) a háremi intrikákat sokkal jobban el lehet adni, mint a Szultán életét. Ráadásul ha a történelmet egy picit is ismerjük, akkor még azon sem izgulunk, hogy ki nyeri meg a csatát..
        Harmadrészben tényleg a háremben dőltek el a világ dolgai. Legjobb példa erre Szulejmán első fia, Musztafa, akinek a kivégzését Hürrem intézte el. Mi ez, ha nem a történelem erős befolyása? És ez csak egy esemény. Hány olyan van még, amiről nem is tudunk?
        Persze annak megértése, hogy a háremnek mekkora befolyása volt, ahhoz egy kis ész is kellene. De ha valaki nem érti meg, egy nő mekkora befolyással mérhet, az csak azt jelenti, hogy még sosem találkozott egyel sem…

        Egyébként ez a kérdés Törökországban is gyakran előkerül.
        Ami azért is ostobaság, mert nem azt kellene elvárni a filmtől, hogy hű legyen a történelemhez. Egyáltalán, melyik nem dokumentumfilm az, amelyikben nincs csúsztatás? Ha másért nem, azért mert a rendező rendező, nem pedig történelemtanár.
        Inkább azt kellene látni, hogy a film hatására hihetetlen mennyiségben megugrottak a történelmi könyvek eladása (egy gyorskeresés 36 különböző könyvet talált csak Hürremről!!!). Akit valóban érdekel, hogy mi is történt a valóságban, ezekből a könyvekből tájékozódhatott. A többieknek pedig még az is teljesen mindegy, hogy Szulejmán melyik országot támadja meg. Őket úgyis csak a Hürrem legújabb ruhája érdekli.

        A másik kategória, amit fel szoktak hozni, hogy a magyarokat nem éppen kedvesen mutatja be a sorozat. Most megint kérdés, hogy mégis mit várunk el? Ezek az emberek látták az Egri csillagokat? Mi ott ugye azt mutatjuk meg, hogy a törökök milyen rendes emberek?
        Az pedig köztudott, hogy a Mohácsi csata eredményéről (csak azért sem árulom el, hogy ki nyeri majd meg a sorozatban) nagyon nagyon sokban a magyarok tehetnek. Annak okairól, előzményeiről. Jó lenne ezt végre elfogadni, így 500 év távlatából, és nem fújni arra, aki erre rámutat. Az okos ember a hibáiból tanul, nem pedig nem vesz róla tudomást.

  1. Hát megnéztem a 3.részt is. Most már tényleg 85%-ban hárem az egész. Nagyon jó lenne,ha a történelemmel többet foglalkozna,mert engem érdekel. Ami lényeges,az a mai részben belefért kb.5 percbe.

    1. A történelmi részével kapcsolatban sajnos ki kell, hogy ábrándítsalak. Az a kevés, ami van benne, az se mindig hiteles, inkább csak látványos. Jobb, ha ilyen téren inkább nem vársz semmit.
      És hogy úgy mondjam, a háremet is inkább a látványos dolgok miatt érdemes nézni. 😉

  2. Akkor erre számítok a továbbiakban. 🙁
    A háremről. Szerintem ez a Hürrem nem a leg szívdöglesztőbb a kínálatból. No persze azért nekem így is maradéktalanul megfelelne. 😉
    Mindenesetre az 1.részből,a hajó gyomrából tudtam volna babábbat is választani. 🙂

    1. Várd csak ki, amíg a magyar lány is megérkezik a hárembe! 😉

      Hürremet nem feltétlenül azért választották, mert ő lenne a világszépe (az eredeti Roxelana sem úgy néz ki a festményeken). Ráadásul ő nem is Törökországban született. Nem is beszéli jól a törököt. Ez mondjuk a magyar szinkronnál nem igazán érzékelhető…

    2. Huuu, csak vard ki a veget! Az elsö reszekben a Hürremet alakito szinesznö meg nem annyira erzi magat kenyelemben a sajat figurajaban. Kesöbb szedületes alakitast nyujt, fantasztikus mimikai, arckifejezesei lesznek. Azt tudjuk, hogy ki szinkronizalja Hürremet? Remelem, hogy Orosz Barbarat valasztottak.

  3. A történelmi pontossággal kapcsolatban:
    A sorozat elején kiírják, hogy a szereplők történelmi ihletésűek.
    Azaz maguk a készítők is elmondják, hogy csak addig tartják a történelmi hűséget, amíg a kedvük tartja.
    Sőt! Én ezt a mondatot úgy is lehetne értelmezni, hogy csak a szereplők valódiak, minden más kitaláció.

  4. Én szegény Lajosunk ábrázolásán szó szerint hosszasan felröhögtem. 😀 a Budai Vár ábrázolása szintén no comment, kis guglizás és találnak róla eredeti fényképet kedves török testvéreink 😀 de tény ez a török szempont szerint készül(t). 🙂
    Az utolsó három részt nem láttam, mert elegem lett a negyedórás reklámtömbökből, este 11 – ig elhúzva, majd online folytatom. Már előre mondjuk Rafettel, amikor Hatice szenved az erkélyen Ibrahim mindig óramű pontossággal húzza el a hegedűjét. 🙂

    Egyébként csúcs ez az ismertető a sorozatról. 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük